Hazátlanok – Bemutatták Kováts Judit legújabb kötetét a Móricz Zsigmond Könyvtárban

Itteni bemutatóját a Móricz Zsigmond Könyvtárban rendezték, ahol Király Levente, a kötet szerkesztője beszélgetett a szerzővel.

A Megtagadva és az Elszakítva után szinte keresetlenül jött az írónő harmadik könyve, a Hazátlanok témája, mely a történelem eddig nem túlbeszélt valóságát mutatja meg. Nem az oral history, vagyis az elbeszélt történelem módszerével dolgozza fel e szigorú témát, hanem hosszas kutatómunka előzte meg a megjelenést.

Kováts Judit szerkesztőségünknek elmondta:

1944-ben indulunk a regényben, de jellemzően a békében, a háború utáni években vagyunk, és Lilli Hartmann, egy késmárki fiatal lány története ez a regény, aki 17 éves a regény kezdetekor és 23 a végén. Késmárkban kezdődik és Münchenben fejeződik be az ő története. Lilli Hartmann késmárki, felvidéki cipszer, azaz német, és ő egy azok közül a németek közül, akiket a háború után, a békében elűznek. Közép-Kelet Európából 12 450 000 németet űznek el a békében.

Kováts Judit közösségi és egyéni sorstragédiát ágyaz egy szép szerelmi történetbe, melynek szereplői kitalált személyek, de minden úgy történik velük, ahogyan az a valóságban megesett.

A háború után 12 millió 450 ezer embert nyilvánítottak bűnösnek, azért mert németnek születtek. Ekkor, a békeidőben kezdődött az ő tragédiájuk. A Baltikumtól Lengyelországon, Csehszlovákián, Románián és Magyarországon át zajlott a kitelepítés. Európa történetének legnagyobb etnikai tisztogatásáról szól e könyv. 

Az áldozatok előbb a partizánok elől menekülnek, majd nagyhatalmi engedménnyel a megszállási övezetre zúdítják rá ezt a hatalmas embertömeget, mint kollektív bűnösöket. 46 nyarán evakuálják őket Németországba, a megszállási övezetekbe, de az őslakosok nyíltan ellenségesek velük. Nincs elég befogadó lakás és munka a vidéki Németországban, így a volt zsidó koncentrációs táborban élnek rettenetes körülmények között. Tiltakozásul éhségmenetek indulnak 1948-ban.

Boldog életük nincs, de jövőjük van, mert erősek és bátrak.

– mondja a szerző. A  fiatalok helytállnak, ez az a nemzedék, mely újjáépíti Németországot, és lefekteti a közös Európa alapjait.

A szerkesztő, Király Levente kiemelte:

Juditnak szerencséje van, ugyanis a vájt fülű irodalomkedvelők is szeretik az ő műveit. Szerencsére a Magvetőnek van egy olyan előnye, hogy a legnevesebb kortárs magyar írók egy része  a Magvetőhöz tartozik, amire nagyon büszkék vagyunk. Másrészt pedig mivel Judit történelmi témákat dolgoz fel elsősorban, mindhárom könyve a II. világháború idején  játszódik, vagy az azt követő években. Ezért, aki a történelem iránt érdeklődik, az is kézbe veszi, úgyhogy jó témát választott Judit mindenképpen. Illetve női főszereplői vannak egyértelműen, és ez egy nagyon jó dolog, mert a női olvasótábor is könnyebben tud vele azonosulni.

Kováts Judit második könyve, az Elszakítva után, tehát a magyar kisebbségi sors után született a német kisebbségi sors könyve, a Hazátlanok.

Az írónő most egész más témában és műfajban ír. Talán csak felnőtteknek szóló Tátra mesék születnek tollából.