Hazatérés a könyvtárban – Pőre zsoltárok, istenkereső festmények

Szep 13, 2018

A 1996-os Ki mit tudon? egy egész ország ismerte meg Káli-Horváth Kálmán nevét. Az intézetben nevelkedett, érzékeny fiút már akkor sokan zárták a szívükbe. A tehetséges fiatalember hamar bebizonyította nemcsak a verseléshez ért. Dolgozott televízóban, képzőművészként és pedagógusként is. Nyíregyházán, egykori lakhelyén idén megjelent verseskötetét a Meztelen zsoltárt mutatta be.


„Van-e a hasamban valami vagy sem, csak az számít és nekem nem volt, tegnap sem és a tegnapok tegnapjain sem, jajj mikor is ettem utoljára..."

 

Két éves, amikor állami gondozásba kerül. Legalább 5 szabolcsi nevelőotthonban él, mire 18 éves lesz. Korán kiderül, nemcsak egy érzékeny ember, különös vonzalma a művészetekhez fiatalon megmutatkozik. Káli-Horváth Kálmán ekkor már nagy örömmel mond verset, rajzol és fest. Porcelánfestőnek tanul, de a 1996-os Ki mit tudon? bebizonyítja, sokkal több van benne. Színész lesz, majd a Duna Televíziónál dolgozik bemondóként, riporterként. Dániába már vendégtanárnak hívják. Manapság a Budapesti Református Cigány Szakkollégium igazgatója és az egyik legfigyelemreméltóbb roma származású képzőművész.

Sokáig képzőművészként nem tudtam megjelenni. Mert tévésként azonosítottak, vagy esetleg versmondóként, ahogy indultam. Vagy ott volt a színészi pálya is, ami nyilván ezzel összekapcsolódik. Egyre inkább a kiteljesedést érzem abban, hogy valaki már csak költőként ismer, valaki a versmondóként, vagy valaki televíziós bemondóként, valaki a képzőművészként, valaki az igazgatóként, hiszen egy budapesti cigány szakkollégiumot vezetek, ami a református egyház fenntartásában működik. Jó, hogy én végre elmondhatom magamról, hogy alapvetően Káli-Horváth Kálmán van és hozzá tartozik sok minden más. Ezek az én megjelenési formáim, vagy kifejeződési kereteim a művészeteken belül is. Vagy éppen a szakmaiságamon belül is, és ez így kerek, hogy mindegyik én vagyok.

– tette hozzá Káli-Horváth Kálmán.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Szarka Lajos

 

Egykori lakhelyére, kezdeti sikerei helyszínére, Nyíregyházára, Meztelen zsoltár című verseskötetét hozta el bemutatni.

Szeretem ezeket a verseket. Nekem is élmény visszaolvasni, mert bízom benne, hogy nagyrészt ihletett pillanatokban születtek ezek a versek, bár dolgoztam szakmailag is vele. Ajándékba kapott versek ezek, azért hogy tovább tudjam adni.

– tette hozzá.

 

„Dimenziók élén keresném az istent..."

 

Káli-Horvát Kálmán verseit a szabolcsi megyeszékhelyen Pregitzer Fruzsina olvasta fel. A színművésznő azt mondta a legnagyobb közösségi oldalon találkozott először az írásokkal és egyből jelezte, szívesen mondaná a költeményeket. Pregitzer Fruzsina szerint Káli-Horváth Kálmán istenkereső gondolatai messze túlmutatnak az egyénen.

A mindenséggel méri össze magát. Túl azon, hogy erősen vállalja a hitét. A hitbéli kanyarjait, kérdéseit, kétségeit teszi fel a versekben és időközönként kap is választ ezekre a kérdésekre. A humorát, ami a sötét tónusú versek között ragyogó napsugarak. Nagyon szeretem a világát. Ilyen egyszerű.

– fogalmazott Pregitzer Fruzsina, színművész. A Káli-Horváth Kálmán erős istenhite festményeiben is tükröződik. A verseskötetével párhuzamosan A megváltás dicsérete című festményei is láthatók voltak Nyíregyházán.

Ha egy műhöz kellene kötni magam, akkor ez A paradicsom siratása című hármas kép. Ebben azt ábrázolom, hogy isten számára mindannyian gyermekek vagyunk és az intés a középső képen látható, pedig azt mutatja be, hogy ne egyetek arról a fáról. Jézust, a teremtőt, gyermeki formában ábrázolom és Ádámot és Évát is gyermeki formában festettem meg. Minden dráma benne van abban a gyermeki tekintetben. Ha a gyereksírásától, rémületétől, a fájdalmától nem szorul össze a szív, akkor nagyon kevés mindentől.

– tette hozzá Káli-Horváth Kálmán.

 

A kötetbemutató Munkácsy Julianna közreműködésével jutott el Nyíregyházára és Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár biztosította a helyet a rendezvényre. A költő műveit prof. Jánosi Zoltán méltatta, aki már 1996-ban esszét írt a fiatal művész jelentőségéről.

 

Z. Pintye Zsolt

Előző hír
Díjátadóval startolt el a honismereti mozgalom legnagyobb találkozója Nyíregyházán
Következő hír
Közösségi Napok kedden és szerdán

Kapcsolódó híreink