Hálószoba-háború a Kamarában

Hová vezethet a túlzott anyai szeretet? Egyebek mellett ezt is megtudhatjuk a Rettenetes szülõk címû Jean Cocteau-darabból, amit Keresztes Attila visz színre a Móricz Zsigmond Színházban.

A francia polihisztor 1938-ban írta ezt a mûvet, amelybõl tíz év múlva film is készült. Ebben Michelt a szerzõ élettársa, Jean Marais játszotta, akinek egyik legismertebb szerepe a Fantomas filmtrilógia kettõs szerepe volt. Keresztes Attilának Az özvegy Karnyóné, a János király, a Tûzpróba és az Emilia Galotti után ez az ötödik munkája teátrumunkban.

Jutalomjáték a színészek számára

– Minden színész számára jutalomjáték ez az elõadás – nyilatkozta lapunknak a kiváló rendezõ, aki a marosvásárhelyi színház magyar tagozatának mûvészeti igazgatója. – A darab középpontjában egy Ödipusz-komplexus áll: a Pregitzer Fruzsina által játszott anya szerelmes a fiába, ami részben viszonzásra is talál. Csakhogy Michel beleszeret egy fiatal lányba, s kitör a „hálószoba-háború”. Furcsán épül fel ez a család, hiszen az apa korábban a feleség most velük élõ húgát akarta elvenni, de Yvonne „elszerette” tõle, így Léonie-ból, a hoppon maradt húgból mára házsártos vénlány lett. Hogy teljes legyen a káosz, kiderül, a férj „kapuzárási pánikjában” nemrég félrelépett egy fiatal lánnyal, aki utóbb a fia szerelme is lesz.

Besározódnak a megélhetésért

Mint Keresztes Attila elmondta, nem lehet egyértelmûen egyik vagy másik szereplõt hibáztatni a kialakult helyzetért. Azt kell pontosan felgöngyölíteniük, hogyan indult mindez, s miként jutott el a történet a végkifejletig. Hajdan ezek a szereplõk is tiszták voltak, akartak valamit az élettõl. Az ezt is szimbolizáló rend és rendetlenség témája folyamatosan felvetõdik az elõadás során. Amikor már nagyon nagy a baj, robban ez a pszichoanalitikus világ, a húg azt mondja: „Minálunk rend van”. A Jenei Judit által játszott fiatal lány, Madeleine a történet elõtti idõkben / még a történet kezdete elõtt teljesen összeroppan lelkileg, nehéz helyzetbe kerül, ezért elfogadja egy jóval idõsebb férfi „gyöngédségét”. A dolog pikantériája, hogy az igazi szerelmet majd annak fiában találja meg. Vagyis az ifjabb generáció tagjai saját életük áldozataivá válnak. Nem ritka ma sem, hogy a megélhetésért egyesek olyan kompromisszumokat kötnek, amiket erkölcsileg nehéz ugyan tisztára mosni, ám ezen a táptalajon mégiscsak elkezdenek valamit. De közel sem biztos, hogy jobb sors vár rájuk, mint amiben felnõttek.

„Kínunkban” nevetünk

A tragikus dolgok mellett sok komikus elemmel is találkozunk az elõadásban, amikor „kínunkban” nevetünk – folytatja a rendezõ. – Sokszor elhangzik a darabban: „Ez olyan, mint a legjobban megírt bohózatok”. Ez mégsem indirekt mûfaji megjelölés, hiszen a hangulata olyan, mint egy nagyon sajátos francia polgári drámáé, de közben fordulatait, az egymásba akaszkodó szerelmi háromszögeket tekintve mégiscsak bohózat, a vége viszont tragikus. A darab az én választásom volt. Ebben nem lehet elbújni semmiféle rendezõi esztétika mögé, nincsenek benne teátrális eszközök, viszont nagyon sok a pici lelki finomság, aminek érzékeltetése nemcsak nekem, de a színészeknek is komoly kihívást jelent. Érezhetõen szeretik próbálni. A további szerepekben Horváth Réka, Horváth László Attila és Fellinger Domonkos láthatók. Összenõttünk a nyíregyházi társulattal az évek során. Szeretem azt a fajta alázatot, dolgozni akarást, szakmai kíváncsiságot, ami bennük van. Remélem, ez is egy értékes elõadás lesz, amelyet elõször szeptember 7-én láthat a közönség a Krúdy Kamarában.

(Szerzõ: Sz. Kántor Éva)