1860-ban a Bujtos területén kialakított gondozott részt Széchenyi-ligetnek nevezték el, míg az 1880-as évektől egy szálloda is viselte Széchenyi nevét. A szálloda kb. a mai Tudomány és Technika Háza előtti részen állt és a 20. század elejéig működött. Ekkor Jurás Lajos nevezte el Orosi (ma Bocskai) utcai vendéglőjét Széchenyiről, majd 1916-ban Friedmann Hermann nyitott egy éttermet a Nyírvíz-palota épületében, szintén Széchenyi nevével.

Amikor 1890 végén a Nyírvidék közölte az esedékes népszámlálás területi beosztását, akkor az első kerületben szerepelt a Széchenyi tér elnevezés. Geduly Henrik 1896-ban megjelent várostörténeti monográfiájában is e néven szerepel a városnak e forgalmas tere, amely egészen 1928-ig őrizte Széchenyi nevét, mert ekkor Horthyról nevezték el, ma pedig az Országzászló tér elnevezést viseli. 1900 júniusában a város képviselő-testülete „a vasúthoz vezető idáig Vasúti útnak nevezett utat a magyar közlekedésügy legelső apostolának: gróf Széchenyi Istvánnak emlékezetére Széchenyi útnak” nevezte el, ahogyan ezt 1986 óta Balogh Géza bronz utcanévtáb­lája is jelzi.

1918-ban nyitotta ki kapuit a Felső Kereskedelmi Iskola, amely arra törekedett, hogy „közgazdaságilag fegyelmezett lelkű magyar ifjúságot neveljen a magyar gazdasági és kereskedelmi élet számára”. 1938-ban méltán vette fel Széchenyi nevét és őrzi ma is. A névadó mellszobrát, Balogh Géza alkotását (képünkön) az iskola alapításának 75. évfordulója alkalmából, 1993-ban leplezték le.
Egy időben a város szakképző iskolája, a „110-es” is viselte Széchenyi nevét, ennek őrzi emlékét az iskola mellett felállított kőszobor, Papi Lajos alkotása.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész