A Nyíregyházi Ipartestület megalapítására 1884 őszén tették meg az első lépéseket dr. Ferlicska Kálmán ügyvéd kezdeményezésére. A csizmadia ipartársulat árucsarnokában október 4-én „általános és együttes iparossági közgyűlést” tartottak, melyen a város mintegy 220 iparosa jelent meg, akik egyhangúlag kifejezték, hogy „az ipartestület megalkotását feltétlenül” kívánják. Az alakuló közgyűlést 1885. március 25-én tartották Krasznay Gábor polgármester elnöklete alatt. Elnökül közfelkiáltással az iparbarát dr. Ferlicska Kálmánt választották meg, aki csak ideiglenesen, ügyvezetőként volt hajlandó elfogadni a címet, amíg a testület dolgai rendeződnek. Az ipartestület 1885. április 7-én kezdte meg törvényszerű működését, hivatalos helyiségét ifjú Maurer Károly házában rendezték be. Az 1886. évi tisztújító közgyűlésen Jánószky János csizmadiamestert választották meg elnöknek.

Az első székházukat a várostól 1891-ben megvásárolt Szt. Mihály (ma Bethlen Gábor) utcai telken építették fel, ahol egy volt kaszárnya állt. Az épületet saját erőből, „házilag” készítették, ami később nagy anyagi terheket rótt a testületre és bírálat tárgyát is képezte. Mindenesetre a székház elkészült és 1893. október 1-jén egy díszes ünnepség keretében fel is szentelték. Egy évvel később már az épület falai között tartották zászlószentelési ünnepségüket is. A nemzetiszínű selyemlobogó egyik oldalára a város címerét és a Nyíregyházi Ipartestület feliratot, a másikra az „Isten segíts munkánkban” jelmondatot hímezték. Bencs László polgármester e szavak kíséretében ütötte be a zászlószögeket: „E zászló követői az ipart és szorgalmat ne hagyják el soha az Isten dicsőségére!”

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)