Emlékezni kötelesség, emlékeztetni felelősség – A holokauszt áldozataira emlékeztek Nyíregyházán
Emlékezz és emlékeztess – a holokauszt több ezer nyíregyházi és környékbeli áldozata előtt tisztelegtek ezzel a gondolattal a Bernstein Béla téren vasárnap délelőtt. A város önkormányzata, a Váci Mihály Kulturális Központ, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség és az Eötvös Károly Magyar-Izraeli Baráti Kör által szervezett ünnepi megemlékezésen dr. Kovács Ferenc polgármester, dr. Nógrádi Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke és dr. Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár mondott beszédet. Ezt követően közösen helyezték el az emlékezés koszorúit és köveit a Holokauszt-emlékműnél.
Ma egy olyan közös gyásznapra érkeztünk, ami nem csupán a múltat idézi fel, hanem mély nyomot hagyott a jelenünkben is. A holokauszt azon áldozatai előtt hajtunk fejet, akiket Nyíregyházáról hurcoltak el, megfosztva őket emberi méltóságuktól, családjuktól, jövőjüktől, s végül az életüktől – ezekkel a szavakkal nyitotta meg emlékező beszédét dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a holokauszt Nyíregyháza és környékbeli áldozatainak tiszteletére szervezett megemlékezésen, vasárnap, a Bernstein Béla téren. Immár 81 éve, hogy hazánk német megszállását követően megszaporodtak a zsidóellenes intézkedések Nyíregyházán is. A megyeszékhelyen is felállították a gettókat, majd mintegy ötezer zsidót szállítottak a vonatok az auschwitzi koncentrációs táborba. Családokat szakítottak szét, életeket törtek ketté, sorsokat, álmokat semmisítettek meg. Dr. Kovács Ferenc beszédében hangsúlyozta, soha nem feledhetjük a zsidó közösség tagjait, akiket előbb kirekesztettek, majd elhurcoltak, gettóba zártak, és akik közül csak kevesen térhettek haza.
Nemcsak történelmi tragédia, hanem egyben a társadalmunk felelőssége is
– Nyíregyháza ma emlékezik. Ezzel az emlékezéssel kifejezzük tiszteletünket az áldozatok iránt, szolidaritásunkat az utódok felé és elkötelezettségünket egy emberibb jövő mellett. Mindemellett pedig emlékeztetünk arra is, hogy mindez soha többé ne fordulhasson elő, és a jövő nemzedékei is tudják mi történt, és ez miért nem történhet meg újra, hogy városunk ma és a jövőben is olyan közösség legyen, ahol nincs helye gyűlöletnek, kirekesztésnek, előítéletnek. Éppen ezért ígéretet is teszünk: Nyíregyháza ma is olyan város és a jövőben is olyan lesz, ahol minden ember vallástól, származástól függetlenül egyenrangú tagja a közösségnek – fogalmazott dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.
81 év után is él az ígéret: Nyíregyháza nem felejt
A Bernstein Béla téren felállított Holokauszt-emlékmű emlékeztet mindannyiunkat arra, amit korábban felejteni és tagadni akartak. Nemcsak egy történelmi tragédiára hívja fel a figyelmet, hanem egyben a társadalmi felelősségre is figyelmeztet – zárta beszédét Nyíregyháza polgármestere. A megemlékezésen dr. Nógrádi Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének alelnöke is részt vett, aki személyesen is érintett a holokauszt borzalmaiban. Az alelnök fiatal éveiben a városban élt, így ezer szállal kötődik Nyíregyházához. Beszédében elmondta, Nyíregyházán a deportálás előtt mintegy ötezer zsidó élt, akkor a város lakossága hozzávetőleg 60 ezer fő volt.
– Szüleim és nagyszüleim története nemcsak az én családtörténetem, hanem pontosan dokumentálja a nyíregyházi zsidóság tragédiáját és az egész európai zsidóság tragédiáját. Mindannyian, akik a holokauszt-túlélők gyermekei vagyunk, az isteni csodának és a kevés, de tisztességes jólelkű ember cselekedeteinek köszönhetjük, hogy szüleink túlélték a munkaszolgálatot, a deportálást és így mi megszülethettünk – mondta dr. Nógrádi Péter.
A vármegye, és benne Nyíregyháza az első zónához tartozott, itt kezdődött meg hazánkban a legkorábban a gettósítás és a deportálás. A terület zsidótlanítását a front közelségével indokolták, rövid idő alatt több százezer főt tereltek gettókba – idézte fel a sötét időket dr. Nógrádi Péter. A megemlékező beszédeket dr. Csepeli György szociálpszichológus, egyetemi tanár zárta, aki aláhúzta, 1944-ben végérvényesen összenőtt a magyar társadalom két nemzetvesztő traumája, a trianoni béke és a holokauszt.
A múlt tanúi, a jövő formálói
– A két külön-külön is elviselhetetlen trauma belénk fojtja a szót. Némaságot kényszerít ránk, miközben beszélnünk kellene róluk, mert mindkettő szavakkal kezdődött, de ami a szavak nyomán történt, arra nincsenek szavak. Nincsenek már köztünk, akiktől személyesen hallhatnánk a velük történteket, és azok is fogyatkoznak, akiknek még volt módjuk találkozni a két trauma közvetlen átélőivel. Új időszak kezdődik a sziámi ikrekként összenőtt két trauma emlékezetében, melynek alakítása, a ma élők feladata, akik, ha tudnának, szabadulnának a némaság börtönéből – hangsúlyozta dr. Csepeli György.
A vér és könny által átitatott emlékezet napjainkban adja át helyét egy másfajta közös emlékezetnek, melynek alakítóin múlik, hogy a szótlan vagy a szavak mögé bújt csendet felváltja-e a múlttal folytatott párbeszéd, mely nélkül a lelkünkön ütött sebeink nem gyógyulnak be soha – zárta gondolatait dr. Csepeli György. A beszédeket követően Csatlós Tamás, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség kántora hívta imára az összegyűlteket. A Bernstein Béla téren tartott tiszteletadás végén a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit és köveit a Holokauszt-emlékműnél.
