Életének 80. esztendejében elhunyt a Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár, a Nemzet Művésze. Irodalmi és művészeti társaságok elnökségi tagja, kuratóriumi elnöke.

Édesanyja nevével Pataki Lajosként született 1941 júniusában a Heves megyei Perespusztán.  Apja után Maczky Levente Lajos volt iskoláskorában, majd Kő Pálként lett világhírű fogalom a művészvilágban.

A lexikonok adatai szerint 14 évesen stációképet készített a jászszentandrási katolikus templomban, majd 1963-ban nyitotta első kiállítását.

Aztán jött a többi, hazánk számtalan településén, de külföldön is. Velencében, Münchenben, Amszterdamban vagy Dortmundban. 2001-ben életmű-kiállítása nyílt Párizsban. 2011-ben az utolsó, a Kő Pál 70 a Magyar Képzőművészeti Egyetem epreskerti  Parthenon-fríz termében.

Színes, pop-art faszobrokkal indult, csak később tért vissza a hazai fafaragás hagyományaihoz.

Köztéri munkái között ismert a Gellért-hegyi Szent István-szobor, Kőrösi Csoma alakja Dardzsillingben, 29 sírjel Mohácson, kődomborművek a Vatikánban. De megformázta Kossuth, Kölcsey, Bach alakját, Hunyadi Jánost, a menyasszonyt és a táncosnőt, sőt még az öreg halászt is. Ratkó Józsefet Nagykállónak és Móricz Zsigmondot Nyíregyházának. Az íróról elnevezett könyvtár előtt álló bronz portré a világ végéig emlékeztet alkotójára, Kő Pálra.

A Kossuth-díjas szobrászművészt az MMA saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.