Életmentő csapadék – Vízvisszatartás a Felső-Tisza-vidéken
Életmentő csapadéknak nevezte az elmúlt napok esőzését a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese. A térségben az év első tíz hónapjában több mint 200 milliméterrel kevesebb eső esett a sokéves átlagnál. A mostani csapadék hatására megindultak az árhullámok a folyókon, a szakemberek pedig igyekeznek minél több vizet helyben tartani, a Vizet a tájba program keretében pedig újabb vízvisszatartási lehetőségeket is terveznek.
„A monitoron a tiszabecsi állomás képét láthatjuk, itt gyakorlatilag az elmúlt két napban mintegy három métert emelkedett a Tisza vízszintje, áradó a jellege, itt már érzékelhető az árhullám, amely végig fog vonulni az egész Tisza völgyön” – a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság diszpécserközpontjában mutatta a szombati adatokat Lucza Zoltán műszaki igazgató-helyettes. Hónapokon át tartó szárazság után érkezett meg a csapadék a Felső-Tisza-vidékére az elmúlt napokban. A vízügyi igazgatóság adatai szerint október végéig 212 milliméteres csapadékhiány alakult ki a térségben, több víztározó pedig teljesen kiszáradt. Az esőzés változást hozott, a folyókon megindult a vízszintemelkedés. Ez egyelőre nem jelent árvízveszélyt, arra viszont lehetőséget ad, hogy a vízügyi szakemberek egy részét visszatartsák és kijelölt területekre vezessék – nyilatkozta Lucza Zoltán, a FETIVIZIG műszaki igazgató-helyettese.
Most egy életmentő csapadék érkezett, hiszen idén annyira súlyos volt az aszály, hogy gyakorlatilag egy 212 milliméteres csapadékhiány alakult ki. Ráadásul olyan hőkupolák kíséretében, hogy olyan mértékben megnőtt a párolgás, hogy gyakorlatilag a tározóink szinte kivétel nélkül kiszáradtak. Ez a csapadék nagyon jókor jött, mert folyóink történelmi kis vízszint közelében voltak. Gyakorlatilag most egy 2-3 méteres áradásról beszélhetünk, amelynek köszönhetően helyreáll a folyóink ökológiai vízszintje”
– fogalmazott Lucza Zoltán.
A szakemberek már meg is kezdték a víz visszatartását. A Lónyai-főcsatorna árvízkapuját lezárták, a Túron érkező víz egy részét az Öreg-Túrba vezetik, a Krasznán pedig szintén lehetőség van a vízkivezetésre – tette hozzá Lucza Zoltán. A cél, hogy a víz minél nagyobb része a térségben maradjon. A víz helyben tartásában a gazdák is fontos szerepet kapnak. A Vizet a tájba programban idén is jelentkeztek földtulajdonosok, akik vállalták, hogy megfelelő feltételek mellett vízzel borítsák el területeik egy részét. Az aszályvédekezés során a FETIVIZIG mintegy 16 millió köbméter vizet szivattyúzott különböző tározókba és létesítményekbe.
Nem mindenhova lehetséges a vizet elvezetni, különböző műszaki vagy magasság-különbségbeli problémák miatt, viszont idén is volt jó néhány elárasztás, többek közt a Tisza-Túr tározó leeresztőműtárgyánál, illetve idén is volt aszályvédekezés, és az aszályvédekezés keretében mintegy 16 millió köbméter vizet szivattyúztunk ki tározókba, különböző létesítményekbe. Tehát működött idén is ez a program, aszályvédelmi készültség keretében, és gyakorlatilag jók a tapasztalatok, tehát idén is értünk el eredményeket”
– hangsúlyozta a szakember.
A tervek szerint a következő időszakban újabb szivattyúzásokkal, kisebb műtárgyakkal és medertározással is növelnék a visszatartott víz mennyiségét. Ahol pedig a műszaki feltételek és a tulajdonosok hozzájárulása lehetővé teszi, a környező földekre is kivezetnék a vizet, tette hozzá a FETIVIZIG műszaki igazgató-helyettese. A mostani esőzés tehát enyhülést hozott, de a szakemberek szerint a hosszú távú megoldást az jelenti, ha a lehulló csapadékot a jövőben is minél nagyobb arányban sikerül helyben tartani.


