Életmenő akciók Nyíregyházán

Nyíregyházán múlt hét óta a gépek már nem egy közeli füves területen landolnak, hanem a Gyermekgyó-gyászati Tömb tetején újonnan – a 16,1 milliárd forintos Tömbkórház projekt részeként – átadott 400 négyzetméteres heliporteren, ami az „elsõ fogadáson” túl is van: egy súlyos koponyasérült beteggel szálltak le a légimentõk.

13 PERC ALATT ÉRKEZETT MEG

A megyeszékhelytõl 42 kilométerre fekvõ kisváros közelébõl 13 perc alatt érkezett meg a mentõhelikopter a Jósa András Oktatókórházba a súlyos koponyasérült beteggel múlt héten csütörtökön.

A Gyermekgyógyászati Tömb tetején kialakított közel négyszáz négyzetméteres leszállópálya átadása után még 24 óra sem telt el, de már éles bevetésen vett részt a helikopterek fogadására kiképzett kórházi szakmai team. A csapat vezetõje dr. Domokos Gabriella, az SBO osztályvezetõ fõorvosa, aki szerint már az elsõ alkalommal olyan együttmûködésben dolgoztak együtt a mentõhelikopter szakemberei a tûzoltókkal, a kórház szakmai fogadócsapatával, mintha mindennapos gyakorlat lenne a helikopter érkezése a kórház tetejére. A vezetõ fõorvos szerint nagyon szigorú protokoll alapján, minden másodpercre kiszámítva történt a sérült fogadása. Attól függõen, milyen típusú sérült érkezik, a helikopter érkezéséig már az adott osztállyal összehangolva tudják átvenni a beteget és a belsõ riasztási lánc segítségével a leszállást követõ másfél percen belül az adott osztályra eljuttatni. – Hatalmas élmény volt – emlékezik vissza a fõorvosnõ az elsõ éles bevetésre –, bár több évtizednyi orvos szakmai tapasztalat van a hátam mögött, mégis dolgozott bennem az adrenalin. A látvány, az összehangolt munka, a gyors intézkedés, a kollégáim izgatottsága nemcsak engem, de munkatársaimat is büszkévé tette.

Tavaly megyénkben 17, az idén már 9 alkalommal vetették be a mentõhelikoptereket a gyors mentésbe. Az elsõ heliporteres leszállással így tízre emelkedett a mentõhelikopterrel szállított sérültek száma ebben az évben.

A LEGRÖVIDEBB IDÕ ALATT

– A légimentés a leggyorsabb megoldás az életveszélyes balesetet szenvedõk ellátásánál és kórházba szállításánál, illetve ha a baleset a földi rohamkocsik számára nehezen megközelíthetõ. A Debreceni Bázisról naponta átlagosan 1-2 esethez vonulunk, de olyan is elõfordult már, hogy négyhez – tájékoztatta a Nyíregyházi Napló szerkesztõségét Hadzsi Sándor, a Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. légiüzemeltetésért felelõs vezetõje.

7 BÁZISRÓL

A Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. felelõs azért, hogy az ország területén a légimentés biztosított legyen. 7 bázisról (Budaörs, Balatonfüred, Sármellék, Pécs, Szentes, Miskolc, Debrecen) végeznek mentési feladatokat napkeltétõl napnyugtáig, ügyeleti idõben, éves szinten átlagosan 2400 esetben. A légimentõk az Országos Mentõszolgálat irányítása mellett repülnek. A 104-es, illetve a 112-es segélyhívó számon beérkezõ megkeresések értékelése után az OMSZ illetékes irányítócsoportja felveszi a kapcsolatot a koordinátorukkal, aki kiadja a riasztási parancsot a legközelebb állomásozó, szolgálatot adó, szabad helikopterszemélyzetnek.

Az új leszállópályának köszönhetõen a légimentõk most már közvetlenül a Jósa András Oktatókórházban tudják átadni a beteget. (A korábbi gyakorlatban a leszállóhelytõl a kórházig még mentõautó segítségét is igénybe kellett venni, ami jelentõsen megnövelte az átadási idõt.)

– A helikoptereken a személyzeten (pilóta, paramedikus, orvos) kívül egy fekvõbeteg és egy ülõ ember szállítására van lehetõség és egészségügyileg minden fontos életmentõ eszköz és gyógyszer megtalálható rajtuk: defibrillátor, monitor, infúziós pumpák, lélegeztetõgép, gyógyszerek, hordágy, és a beteg teljes testének rögzítésére alkalmas eszközök. Az országban 7 légimentõ bázis van és így tudjuk lefedni az ország teljes területét. Ha az egyes helikopterek körzetét nézzük, akkor a helikopterrel 220–240 km/h sebességgel utazva megközelítõleg 15-20 perc alatt érünk a legtávolabbi helyszínre. A helikopteres szállításról általánosságban is elmondható, hogy gyors és kímélõ a beteg számára, mivel nincsenek hirtelen fékezések, gyorsítások, kanyarok, mint a földi transzport során, és optimális idõjárás esetén a rázkódás is minimális – tette hozzá a légiüzemeltetésért felelõs vezetõ.

„A REPÜLÉS NEKEM ÖRÖK SZERELEM”

Egyik nap két keréken, másik nap fent az égen, ki az? A választ csak a szolnoki zsaruk, a motoros rendõrök és a légimentõ szolgálat pilótái tudják. Nekik egyszerû: Géresi József százados, aki pilótaként már számos alkalommal hozott betegeket Nyíregyházára is. Vele beszélgettem múltról, jelenrõl és jövõrõl...

– Általában 4-5 napokat töltünk egy bázison, aztán átkerülünk másik helyre. Tehát van, amikor mondjuk Miskolcon, míg máskor Debrecenben teljesítünk szolgálatot. Mentési feladatokat napkeltétõl napnyugtáig végzünk. Most, a nyári idõszakban fél hétkor kezdünk és fél nyolckor fejezzük be a munkát, ami meghatározott menetrend szerint zajlik: fél hétkor papírmunkával kezdek, majd elõkészítem a gépet bevetésre és pilótaként én felelek egy személyben a helikopterért is. Feladatom a gép átnézése és biztonságossá nyilvánítása is. Mindezek mellett mindig meg kell néznem, hogy milyen idõjárás várható, milyenek a légterek, melyik foglalt, hol van veszélyes vagy akár tiltott légtér (itt gondolok a lõterekre, a korlátozott területekre, amit mondjuk katonák használnak), és ezek ismeretében 7 órakor a koordinátor kérésére bejelentkezünk. Ilyenkor minden bázis beszámol a csapat összetételérõl, hogy ki a személyzet, ki a pilóta, az orvos, a paramedikus, na meg persze azt is elmondjuk, hogy az idõjárás és a gép alkalmas a mentésre. Ezt követõen fölmegyünk az ügyeleti helyiségbe és bevetés esetén a koordinátoron keresztül ott kapjuk meg a feladatot. Annak függvényében, hogy melyik gép van legközelebb az esethez, az indul el, hiszen az a célunk, hogy a beteg minél hamarabb el legyen látva.

MOTOROS BALESETHEZ IS

– Már több évtizedes pályafutás áll mögöttem és ezzel együtt több száz eset, de mindegyik megmaradt az emlékeimben. Általában én vagyok a szabad kéz a helyszínen, ezért fényképet, felvételt szoktam készíteni, természetesen csak belsõ használatra. Ennek lényege, hogy az eset után ezeket át tudjuk nézni és konzekvenciákat tudunk levonni, hogy esetleg min lehetne javítani. Volt már rá példa, hogy a fényképfelvételek a bíróságon bizonyítás értékkel bírtak. Legutóbb a Pásztónál történt halálos motoros balesethez vonultunk. Ez még élénken él az emlékeimben...

NAGY SEGÍTSÉG

– Nyíregyházán, a Gyermekgyógyászati Tömb tetején átadott heliport nekünk is nagy segítség. Nagyon jól megszervezték az Aldinál történõ leszállást is, csak ha nagyobb volt a fû, vagy ha szárazság volt és felvertük a port, akkor ez mindig bonyodalmat jelentett. A rendõrök persze állandóan biztosították a leszállásunkat és segítettek abban is, hogy a bámészkodó emberek ne jöjjenek oda a géphez. Az újonnan átadott heliport a helikopter és a pilóta szempontjából is könnyebbség. Nincs transzportidõ, ami a beteg szempontjából nagyon fontos. Nem kell még egyszer átrakni a mentõautóba, majd ki, és mi is meg tudunk inni a beteg átadása után egy pohár vizet, vagy elmenni a mosdóba.

A pilóták hatvanéves korukig repülhetnek, azt követõen pedig csak különleges orvosi engedéllyel, illetve csökkentett szolgálattal. Géresi József már elmúlt 51 éves, így majdnem egy évtizedig szolgálhat, vagyis biztosan sokszor fogjuk tapasztalni, amint a sárga légmadárral leszáll a nyíregyházi heliportra...

Bruszel Dóra