A Bodnár család házában riasztóberendezés jelzi, ha életveszélyes mennyiségű szén-monoxid kerül a levegőbe. A fürdőszobában gázbojler melegíti a vizet, emiatt szerelték fel a vészjelzőt.

“Minden begyújtás előtt le szoktuk ellenőrizni a gázkészüléket, úgy a fűtéshez mint a meleg vízszolgáltatáshoz. És van érzékelő készülék is, ha netán mégis probléma van, jelez” – ezt Bodnár János, a családfő mondta az M1 Híradó kameráinak.

A gázbojlerek kéményéből visszaáramló égéstermék ugyanis súlyos szén-monoxid mérgezéshez vezethet. A csendes gyilkosnak is nevezett gáz színtelen és szagtalan, riasztókészülék nélkül csak akkor lehet észrevenni, ha megtörtént a baj. Az elmúlt években duplájára nőtt a szén-monoxid riasztások száma, a mentőket évente akár több százszor is riasztják a mérgezések miatt.

Tavaly októberben például két kilenc éves kislány halt meg szén-monoxid mérgezésben a pest megyei Szadán. A gyerekek az emeleti fürdőszobában voltak, a szülők eszméletlenül találtak rájuk. A mentők órákig küzdöttek az életükért, de hiába.

Két évvel ezelőtt egy 31 éves édesanya és 4 éves kisfia halt meg Kecskemét közelében. A tragédia helyszínén életveszélyes koncentrációban mutattak ki szén-monoxidot.

Szombat éjjel pedig Csongrád megyében egy 12 éves gyerek fürdés közben lett rosszul szén-monoxid mérgezés miatt. Az Országos Mentőszolgálat azt kéri mindenkitől: ha fejfájást, szédülést, hányingert vagy rosszullétet észlelnek, akkor azonnal szellőztessenek és hívjanak segítséget.

“Ha már mutatkoznak a tünetek, akkor azonnal ki kell menteni a gáztérből, tehát abból a helységből, ahol a szén-monoxid feldúsult. Persze magunkra is vigyázni kell, hogy lehetőleg ne lélegezzük be ezt a gázt. És utána pedig ha eszméletlen, akkor a fulladásveszélytől kell megóvni, tehát stabil oldalfekvésbe fektetni, ha pedig még nagyobb a baj, akkor az újraélesztés alaplépéseit kell elvégezni, ehhez a mentésirányító is segítséget nyújt” – részletezte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Érdemes évente egy-két alkalommal ellenőriztetni a nyílt égésterű fűtőberendezéseket és a kéményeket is. Sokszor ugyanis azért történik baj, mert a nagy hidegben a lakók eltömítik.

“Jelenleg ugyan a jogszabály gáztüzelésű berendezések, gázkémények esetében kétévente írja elő a kötelező ellenőrzést, én ugyanakkor mindenkinek felhívnám a figyelmét, hogy a jogszabály nem azt mondja, hogy csak kétévente kell beengedni a kéményseprőt. A jogszabály arra is lehetőséget teremt, hogy ha valaki úgy gondolja, akkor akár évente is hívhatja magához a kéményseprőt ellenőrizni” – javasolta Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke.

Az elhanyagolt fűtőberendezések és kémények akár be is gyulladhatnak, elektromos fűtésnél pedig a régebben épült házakban a vezetékek túlterheltsége miatt keletkezhet tűz.

(Forrás: hirado.hu)