Életeket mentettek a romok alól

A törökök nem véletlenül nevezték, szólították a református mentőalakulat tagjait testvéreknek, s mondtak hálát segítségükért, hiszen: „Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik (Péld 17,17-18,5) – mondta Kósa László református lelkész a legutóbbi Református esték rendezvényén, amelyen a Magyar Református Szeretetszolgálat Kutató- és Mentőcsoportjának tagjai: Kovács Ilka és Kemecsei Csaba számoltak be a törökországi földrengést követő mentési munkájukról, tapasztalataikról.

Mint ismert, a februári földrengésben tízezrek vesztették életüket, legnagyobb részt Törökország déli és központi részét, valamint Szíria északnyugati és északi területeit sújtotta a katasztrófa. A magyar mentőalakulatok helytállását ma sem győzik meghálálni a törökök, s ne feledjük azt sem, hogy a szeretetszolgálatok jelenleg is gyűjtik számukra az adományt.

A sóstói református gyülekezet templomában személyes élményeikről beszéltek a kutató-és mentőcsoport tagjai: nehéz percekről, fontos döntésekről, akcióképességről. Mint mondták: a Hatay tartományban töltött 6 napra egész életükben emlékezni fognak. A megmentett életekre, a menthetetlen helyzetekre, a földönfutóvá vált szomorú családokra, az összefogás és az önkéntesség mérhetetlen erejére.

Níla a mentőkutya ismét bizonyított, és „hősként” tért haza. A kutató-és mentőcsoport pedig leginkább azért fogadja el a meghívásokat, médiaszerepléseket néhány hónappal a káresemény után is, mert a „mesélés” segít nekik feldolgozni a történteket, és megerősíti őket abban, hogy különleges, hasznos munkájukra szükség van.  Méltán büszkék rájuk a reformátusok, és az egész ország.  (A rendezvényről szóló részletes beszámolót a szon.hu oldalán olvashatják el.)

„A lélek hangjai – Református esték a fiatalok lelki egészségvédelméért” programsorozat ezzel nem ért véget, májusban további érdekes előadóval várják az érdeklődőket – hirdette Kósa László tiszteletes.