Egyre nagyobb problémát okoznak az inváziós kártevők

Szabó Sándorné Etelka a Kék Bolygó stábjának elmondta, hogy a kertjében nagy pusztítást végeznek a vándorpoloskák. Bár Etelka gyakorlott kertész, a kártevők ellen szinte tehetetlen. A faj az utóbbi években rendkívül elszaporodott.

A zöldségekben és a gyümölcsökben is kárt tesznek a poloskák

Elsősorban mit mezőgazdasági kártevő számottevő: zöldségféléken, szántóföldi növényeken a termések szívogatásával olyan elváltozásokat okoz, amelyek miatt például a paradicsom vagy a paprika olyan kárt szenved, hogy eladhatatlanná válik. De a szójatermesztőknek is komoly gondokat okozhat a vándorpoloska a jövőben.

– magyarázta Vétek Gábor, a Szent István Egyetem rovartani tanszékének egyetemi docense. Az eredetileg Afrikából származó inváziós poloskafaj esetében bizonyított, hogy a klímaváltozás segíti ezeknek a rovaroknak a terjedését.

Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy az enyhébb teleket az idegenhonos, főként trópusi eredetű fajok túlélik. Hozzátette, hogy idővel kialakulnak olyan állományaik is, amelyek gyorsan alkalmazkodnak az új környezethez, így a keményebb telek alatt sem pusztulnak el egyedeik. A vándorpoloska tipikusan ilyen állat.

Hazánkban ugyancsak nagy tömegben fordul elő a márványospoloska, ám ennek a kelet-ázsiai rovarnak az elterjedése főként a kereskedelemhez köthető. Vétek Gábor szerint beszédes, hogy Európa nagy városaiban jelent meg először, Magyarországon is Budapesten és környékén észlelték az első példányait. Főként a nyár második felében érő gyümölcsökben okoz komoly károkat: a termés szívogatásával csúnya foltosodást idéz elő.

Erdőket veszélyeztet a puszpángmoly

Szintén Kelet-Ázsiából származik a puszpángmoly is, amelyet táplálékával, a puszpánggal más néven bukszussal hozhattak be, és néhány év elteltével elképesztő károkat okozott országszerte. Biológiai vagy vegyi védekezés nélkül lárvája szinte tarra is képes rágni a bukszusokat.

Bár a puszpángot hazánkban dísznövényként használjuk, nemcsak esztétikai és gazdasági jelentőségű a rovar kártétele. A Kaukázusban és Svájc területén egybefüggő erdőket alkot a puszpáng.

Ezekre a területekre is eljutott a puszpángmoly: a Kaukázusban már politikai szinten van, hogy miként védekezzenek ellene, miként védjék meg az erdőket.

– hangsúlyozta az egyetemi docens.

Több kérdést is felvet a spanyol meztelencsiga

A Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete közösen egy internetes kérdőívet készített, hogy pontos képet kapjon a spanyol meztelencsiga jelenlétéről. A felmérés már 2005 óta zajlik, az idei, harmadik kérdéssor már a közösségi médiában is elérhető. Segítségével azt is megtudhatják a kutatók, hogy mennyire és merre terjed el a kártékony és szapora puhatestű.

Fehér Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum puhatestűek gyűjteményének osztályvezető főmuzeológusa megjegyezte, hogy a felmérésük másik célja, hogy pontosabb képet kapjanak arról, hogy a meztelencsigák milyen károkat okoznak a mezőgazdaságban, a hobbikertekben vagy üvegházakban.

Hozzátette:

A kiskert tulajdonosoktól pontosabb adatokat kaphatnak a felmérést végzők, mint egy szakkönyvből.

Egyelőre sok a kérdőjel a spanyol meztelencsiga jelenlétéről, amely nevével ellentétben nem Spanyolországból származik. A kérdőív talán abban is segíthet, hogy erre a kérdésre is választ kapjanak a kutatók.

Forrás: hirado.hu