Csoda és Kósza, két beszélő ló. Egy fehér és egy fekete, egy okos és egy oktalan, egy megfontolt és egy szeleverdi. A két lovacska egy Gödöllő melletti tanyán él, ahol az istállók fölött végigúszik a bableves illata és ahol a határban „lángosvirágok” nyílnak. Csoda és Kósza nem unatkozik, a szeleburdi fekete ló jóvoltából mindennap újabb és újabb kalandokba keverednek.

NÉGY TÖRTÉNET GYERMEKNYELVEN

Harsányi Sulyom László rendező gyakorló apukaként találkozott Czigány Zoltán meséjével, amelyből az óvodásoknak és kisiskolásoknak kiválasztott négy történetet.

– Az előadás megrendezése számomra annak a próbája volt, hogy tudok-e még három-, illetve hatévesen beszélni – mondta Harsányi Sulyom László. – Ismerem-e még azt a nyelvet, ami az én gyerekemnél már azért több mint tíz éve elmúlt, tudok-e úgy megszólalni, tudom-e a színészeket úgy mozgatni, a történetet úgy elmesélni, hogy az befogadható és élvezetes legyen az óvodásoknak és kisiskolásoknak. Nem akarom magamat dicsérni, de azt a bizonyítványt állítottam ki magamról, hogy igen, tudok, illetve tudunk.

MOZGALMAS JELENETEK

A színészek azt mondják: a könnyed történetek mögött kemény munka áll, sok mozgással, játékossággal tudják elérni azt, hogy a kicsik megismerjék és élvezzék a tanyán élő lovacskák történetét.

[REKLAM]

– A próbafolyamat során megpróbáltuk „ellovasítani” magunkat – mondta Palicz Eszter Alma színművész. – Több olyan próba is volt, ahol átváltoztunk lovakká, sőt, voltak nyerítéspróbák is. Próbáltunk olyan mesét létrehozni, amit a gyerekek megértenek. Szerintem a nyíregyházi gyerekektől nem áll messze a tanya, tudják, mi az istálló vagy mit jelent fölszántani a földet, nem tudom, hogy a budapesti gyerekek ezt tudnák-e, hátha egyszer játsszuk ezt a mesét a fővárosban is, és akkor kiderül.

SZÍNES RAJZOK A SZÍNPADON

Az előadásban a színészek mellett grafikusművész is megjelenik a színpadon. H. Németh Katalin végig rajzolja az előadást. Ezzel színesebbé, élethűbbé válik a történet.

– Megbeszéltük a rendezővel, hogy mi az, ami nem jeleníthető meg a színpadon, nem mutatja meg a díszlet, vagy nem tudják eljátszani a színészek, és azt rajzolom le – mondta H. Németh Katalin. – Gyorsan kell dolgoznom, hogy mindig igazodjak a mese történetéhez, a szöveghez, ami nem könnyű feladat, de nagyon élvezem.

A mesedarabban Csoda bőrébe Jenei Judit bújik bele, Kószát pedig Nagyidai Gergő alakítja. Tóth Zolka és Palicz Eszter Alma pedig az előadásban több szerepben is feltűnik a tanyán.

F. A.