Az újranyitás dobhatja majd fel a gazdaságot az elemzők szerint

Az újranyitás dobhatja majd fel a gazdaságot az elemzők szerint
Az újranyitás dobhatja majd fel a gazdaságot az elemzők szerint

A Századvég Gazdaságkutató 2021. márciusi felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete romlott az előző hónaphoz képest.

A Századvég felmérésének eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében érdemben, –6,4 pontról –11,4 pontra, a vállalkozások esetében pedig –12,1 pontról –15,1 pontra esett vissza.

A lakossági index ezzel a tavaly októberi, míg a vállalati a tavaly júliusi szintjére csökkent. Ezt a vírushelyzet romlása és ennek következményeként az elmúlt hónapokban várt lazítás helyett bevezetett szigorítások magyarázzák.

Fontos megjegyezni, hogy a március eleji szigorítások bejelentése a felmérés elvégzése közben történt, azaz annak hatása még csak részben jelent meg az adatokban.

A gazdasági közérzet javulása csak akkor várható, ha feloldják a háztartások életét és a gazdaságot érintő, a járvány elleni egészségügyi védekezést szolgáló korlátozásokat.

A lakossági konjunktúraindex mind a négy alindexe a korlátozások szigorítása nyomán romlást mutatott márciusban. A legkisebb mértékű csökkenés az anyagi helyzetet jellemezte, ennek indexe –6,7 pontról –8,8 pontra csökkent, azaz anyagi helyzetén a hó elején a lakosság még kevésbé érezte a harmadik hullám hatását.

A legnagyobb romlás az infláció megítélésében történt, az ezt leíró index –17,4 pontról –27,5 pontra csökkent. Ezt a forint gyengülése, az üzemanyagárak emelkedése, illetve a tavalyi lezárások nyomán bekövetkező áremelkedések tapasztalata magyarázhatják. –10,5 pontról –17,4 pontra esett a gazdasági helyzet megítélésének értéke, összhangban a szigorodó korlátozásokkal. Decemberi szintje közelébe romlott a foglalkoztatási helyzet megítélése is: –0,4 pontról –6,0 pontra.

A lakossági kérdőív kérdései közül az előző hónaphoz képest a legnagyobb – bár csekély mértékű – javulás az állásvesztés utáni ismételt elhelyezkedés várható időtartamát vizsgáló kérdésben következett be.

Itt a pozitív irányú elmozdulás azonban leginkább abból adódik, hogy a kérdésre válaszolni nem tudók vagy nem akarók aránya emelkedett, 9,8 százalékról 16,6 százalékra. Az előző havi 15,1 százalék után 16,7 százalék nyilatkozott úgy, hogy azonnal találna munkát. 35,5 százalék helyett 31,4 százalék mondta, hogy 3 hónapon belül, míg 22,6 százalék helyett 19,4 százalék, hogy 3–6 hónap alatt tudna elhelyezkedni. 8,7 százalékról 7,9 százalékra csökkent azok aránya, akik 6 hónap és 1 év között idő alatt találnának munkát saját várakozásaik szerint, míg alig változott és így 8,0 százalékon áll azoké, akiknek ez egy évnél is hosszabb idő lenne.

A legnagyobb arányú romlás az ország gazdasági helyzetének következő év során várt alakulásában következett be.

A kérdés esetében emelkedett a romlásra számítók aránya: az előző havi 12,9 százalék után 17,8 százalék vár jelentős, míg 13,6 százalék után 20,6 százalék kismértékű romlást. Változatlanságot 21,0 százalék helyett 17,6 százalék, kismértékű javulást 35,4 százalék helyett 29,3 százalék, jelentős javulást pedig 10,9 százalék helyett 8,1 százalék vár.

A vállalati kutatás alindexeinek esetében az előző hónaphoz viszonyított eltérések kisebbek voltak, mint a lakossági alindexek esetében. A korlátozások szigorítása nyomán itt is érdemi romlás tapasztalható a gazdasági környezet esetében: –18,4 pontról –25,7 pontra. A legpozitívabb továbbra is az iparági környezet megítélése, ugyanakkor a mutató értéke itt is csökkent, 15,4 pontról 12,9 pontra. A termelési környezet indexe –13,8 pontról –15,5 pontra, az üzleti környezeté pedig –15,1 pontról –17,4 pontra csökkent.

Az egyes kérdések közül a legnagyobb – de így is csekély mértékű – javulás az elmúlt egy évben végrehajtott beruházásokra vonatkozó kérdésben történt. Itt az igen választ adók aránya hibahatáron belül, 30,0 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. A legnagyobb romlás a lakossági felméréshez hasonlóan a vállalatok körében is a következő 1 év gazdasági helyzetének várható alakulásában történt. 13,2 százalékról 18,5 százalékra nőtt a jelentős, míg 18,6 százalékról 23,6 százalékra a kismértékű romlást várók aránya. Az előző havi szint környékén, 19,6 százalékon állt a változatlanságra számítók aránya. Eközben 36,0 százalékról 25,9 százalékra csökkent a kismértékű javulásra és 8,5 százalékról 5,8 százalékra a jelentős javulásra számítók aránya.

hirado.hu