Az óraátállításból mindenkinek elege van, de nyári, vagy téli idő szerint éljünk?
Az Európai Uniónak valószínűleg nem sikerül majd betartania a saját magának felállított idei határidőt.
A nyári időszámítás bevezetésének célja az volt, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához. Kezdetben főleg a világítás költségeit szerették volna a bevezetésével csökkenteni, az Osztrák–Magyar Monarchiában a világon elsőként alkalmazták már 1916-ban az órák átállítását.
Magyarországon az első világháború végén azonban eltörölték, és 1980-ig csak rövid ideig, az ötvenes években működött a rendszer. Az elmúlt negyven évben viszont hozzászokhattunk ahhoz, hogy tavasszal és ősszel, minden évben át kell állítani az órákat.
A világítás korszerűsödésével azonban egyre csökkent a nyári időszámítással megspórolható összeg, ugyanakkor egyre többeket zavartak az átállítás következtében fellépő negatív egészségügyi hatások. A kutatások szerint a közlekedésbiztonságra sincs jó hatással az évszakos váltás, ezért is merült fel folyamatosan az eltörlésének lehetősége.
Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.
2019. március 26-án az Európai Parlament úgy döntött, hogy 2021-től törlik el az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatát. Strasbourgban akkor a plenáris ülésen a testület 410:192 arányban szavazta meg a javaslatot.
Az akkori határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állították volna át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Ez azonban akkor még nem volt végleges döntés, a kérdést még a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kellett volna hagynia – tárgyalások azonban elakadtak.
A javaslattal kapcsolatban elfogadott tanácsi álláspont továbbra sincs, azt a 2020-ban és a 2021 első felében a soros elnökségek egyike sem tárgyalta.
A Politico már 2020 októberében arról írt, hogy megállt az EU-ban az óraátállítás eltörlésének folyamata. A neves, amerikai politikai újság idézte a svéd Johan Danielssont, a téma felelősét.
„A koronavírus, a Brexit és a költségvetési tárgyalások ellenére remélem, a német elnökség foglalkozik majd a témával”
– mondta tavaly októberben az Európai Parlament szocialista képviselője.
A képviselő azért bízott a német elnökségben, mert a felmérés szerint Németországban támogatták leginkább az óraátállítás eltörlését. Johan Danielssonnak azonban csalódnia kellett, azóta sem történt előrelépés az ügyben.
Bonyolítja a témát, hogy az EU-nak önmagában nincs döntési jogköre, inkább a koordinálás lenne a feladata. Az egyes országoknak kellene kiválasztaniuk, hogy melyik időzónát alkalmazzák az eltörlés után. Most azonban még minden ország egymásra vár a döntésben, az Európai Tanácsban kellene közös álláspontot kialakítaniuk a tagállamoknak, azonban ez brüsszeli koordináció nélkül nehéz lesz.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is elmondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.
Forrás: hirado.hu
