Dr. Onder Csabának nemhogy öt, még egy éve sem jutott volna eszébe kandidálni erre a posztra, mert a „szokásrend” szerint a korban és tudományos fokozatban előtte állóknak kellett volna élre állni. A most 45 éves rektorjelölt (a szenátus döntését még meg kell erősíteni állami szinten) úgy véli: tudományos karrierje jó állapotban van, és kellő tapasztalattal is fel van vértezve a feladatra. – Elérkezett a pillanat, amikor úgy éreztem, cselekednem kell, mert a tét az volt, hogy maradok és kézbe vesszük a sorsunkat, vagy lehet, hogy én is elhagytam volna a régiót, mint sok kollégám, ha tovább tart a válság – hangsúlyozta.

Esély a dráma után

– Beszéljünk nyíltan: válságba került a főiskola, és sokáig drámai volt a helyzet. Valós volt a Debrecenbe olvadás vagy a leépülés lehetősége. Ezzel szemben most az államtitkárság világos üzenetet küldött azzal, hogy januártól alkalmazott tudományegyetem lehetünk: hagynak szabadon dolgozni bennünket – emelte ki a lényeget a rektorjelölt. Mint emlékeztetett: 24, hasonló cipőben járó intézményből mindössze öt kapott ilyen esélyt, mint mi. Most viszont bizonyítanunk kell, hogy életképesek vagyunk, oktatási-kutatási programjaink működőképesek, amit az ágazati irányítás és a társadalmi közeg egyaránt elvár.

Stratégiaalkotás, közösen

Végtelenül fontos időszak következik év végéig, hiszen meg kell alkotniuk a főiskola (leendő egyetem) intézményfejlesztési stratégiáját, amely a következő évekre megszabja a cselekvési, pályázási lehetőségeiket. Ugyan még dr. Kiss Ferenc a hivatalos vezető általános rektorhelyettesként, de leendő rektorként az ő szemlélete is érvényesül majd a dokumentumban. S vele együtt dr. Kvancz Józsefé, hiszen tavaly év vége, a kancellária intézményének bevezetése óta ő a felelős a gazdálkodásért, a szervezet irányításáért.

A koncepció kialakításában és megvalósításában mindenkire számít, aki felvállalja ezt az ügyet. – A sikerünk attól függ, hogy rend lesz-e a fejekben. A kollégák választhatnak: beállnak-e az új jövőkép mögé, vagy sem. Új szerződést kell kötnünk mindenkivel, s különösen számítok a most harmincas-negyvenes korosztályra az oktatói gárdából, akik friss erőt, lökést adhatnak a tervekhez – vázolja a teendőket. A rektorjelölt örül, hogy már most sokan megkeresték a korábban elmenők közül, hogy szívesen visszatérnének Nyíregyházára, mert látják a lehetőséget.

Ugyanakkor azt is tudja: a szervezeti átalakítás önmagában nem elég, mint ahogy az sem, hogy a főiskola helyett egyetem lesz a nevük. Mindezt meg kell tölteni tartalommal, „ki kell találnunk önmagunkat”. Dr. Onder Csaba hangsúlyozza: nem tudományegyetem, hanem alkalmazott tudományok egyeteme lehetünk, s a központi irányítás által megszabott képzések mellett is szükséges a profiltisztítás.

– Vissza kell állítanunk az egyetemi karokat a struktúrába. Az egyik fő terület továbbra is a pedagógusképzés lehet, s talán kevesen tudják, de évtizede vannak mesterképzéseink, tehát egyetemi szintű képzésünk, amihez adott az oktatói csapat és az egyéb körülmények is. Az úgynevezett duális képzés keretében pedig meg kell találnunk és fejlesztenünk a városi, megyei vállalkozásokkal a valóban piacképes képzéseket, köztük a műszaki pályákét. Egyfajta újratervezés folyik most, és közben kell egyetemi üzemmódba kapcsolnunk.

Tanít is az egyetemen

A rektorjelölt persze hivatala elfoglalása után sem szakítja meg oktatói munkásságát, szerinte példát kell mutatnia, és kapcsolatban szeretne maradni a hallgatókkal, míg a korábban elvállalt kutatásokban való teljesítései is „becsü-letbeli ügynek” számítanak. Összefoglalóan úgy fogalmaz: alkotó feladat előtt állnak, miközben szeretnék kinyitni az intézményt még inkább a város felé. – Szükség van mindehhez fantáziára és ambiciózusságra éppen úgy, mint menedzserszemléletre. Szeretnénk elérni, hogy az itt végzettek újra büszkék legyenek a diplomájukra, s tudjanak vele elhelyezkedni. A jelentkezőkben pedig tudatosítanunk kell: nyugodtan ikszeljék be februárban a Nyíregyházi Főiskolát. Ha ugyanis felvételt nyernek, ősztől már egy egyetemen kezdhetik a tanulmányaikat...

Túlteljesített feltételek

A Nyíregyházi Főiskola többszörösen túlteljesítette a tudományegyetemek és a főiskolák között helyet foglaló alkalmazott tudományok egyeteme státusz alapelvárásait. Igaz ez az alapképzések (4 helyett 19), valamint a mesterképzések (2 helyett 15 tanári mester és még 2 diszciplináris szak) számára egyaránt. Duális képzésből is kétszer több (4) van a törvényi követelménynél – már most, az oktatói minősítettség pedig a feltételként szabott 45 százalék helyett 71 százalékos, ez még az egyetemek számára meghúzott 60 százalékos limitet is erősen veri...

Mi a duális képzés?

Műszaki, informatika, agrár, gazdaság- és társadalomtudományok képzési területen indított, külső vállalati partnerekkel folytatott gyakorlatigényes, teljes idejű (3 éves) alapképzési szak.

Magyartanárból rektor

Kisvárdán született 1970-ben és ott érettségizett, a Bessenyei György Gimnáziumban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát (magyar nyelv és irodalom, filozófia szakon). A Debreceni Egyetemen szerezte meg tudományos doktori fokozatát (PhD, 2000), ugyanitt vált egyetemi magántanárrá (habilitáció, 2008). Több akadémiai kutatócsoport tagja (senior kutató). Fő kutatási területe: klasszikus és modern magyar irodalom (Kölcsey Ferenc nyelvtudományi munkássága; Kosztolányi Dezső értekező tevékenysége). Közéleti tevékenységei: A Vörös Postakocsi folyóirat alapító főszerkesztője; a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei tagozatának tudományos alelnöke; A Krúdy Gyula Társaság elnöke. Nős, három gyermek édesapja (fia vegyészmérnök, ikerlányai közül az egyik média design szakra jár, a másik animáció szakra készül, jelenleg a Nyíregyházi Állatpark munkatársa). A Nyíregyházi Főiskola szenátusa által hivatalosan megválasztott rektorjelölt várható miniszterelnöki kinevezése: 2015. december 20.

Tarczy Gyula