Az elmúlt év kormányzati döntése volt a minimálbér és a szakmai bérminimum 15, illetve 25 százalékos kötelező emelése, ami érzékenyen érintette többek között a sütőipari vállalkozásokat is. Emellett továbbra is fizetniük kell a 30 százalékos éjszakai, valamint a hétvégi munkáért a 100 százalékos pótlékokat. Magyarországon az ágazat árbevétel arányos nyeresége a NAV-adatok alapján mindössze 2,5 százalék, ez a szerény nyereség nem tudta a mostani bérköltség növekedést fedezni. Ezért az év elejétől a cégek változó tempóban, az első három hónapban átlagosan 10 százalékkal emelték termékeik árát.

BÉREMELÉS LÉTSZÁMLEÉPÍTÉS NÉLKÜL

Lakatos Tibor, a Magyar Pékszövetség alelnöke szerint a lakosság várakozásaihoz képest csak kisebb áremelés történt. Hazánkban az egy főre jutó kenyérfogyasztás 36 kilogramm, így a 10 százalékos drágulás éves szinten egy doboz cigaretta árát jelenti. Az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy a vásárlók megértették a sütőipar problémáját és elfogadták az áremelést. Az elmúlt év végén a fogyasztók és a termékek minősége érdekében változott az élelmiszerkönyv szabályozása is. Például a rozskenyérben a rozsliszt arányának minimálisan 60 százalékosnak kell lenni, újabb címkéket, zacskókat kellett gyártani, ami további többletterhet jelentett. A sütőipari vállalkozások az áremeléssel meg tudták oldani, hogy a dolgozók megkapják az emelt fizetésüket, ki tudják fizetni a járulékokat, és így nem volt létszámleépítés sem.

Szoboszlai Tibor