Már kezdtem megszokni a kellemes huszon-fokokat, kikerültek a garázsból a szabadba a télen újságpapírba bugyolált virágok, elfoglalta méltó helyét az udvaron a leander is, bent pedig bizakodva pillantgattam a kevésbé pörgő gázóra irányába, amikor óriási szél kíséretében egy hidegfront vette át az uralmat felettünk. Hitetlenkedve ellenőriztem a digitális hőmérőben az elemet, miért mutat a kijelző reggel fél nyolckor 7 fokot? A szokásos hétfői kapkodásban tavaszi cipő le, vissza a bakancs, a vékony bőrkabát helyett pedig ismét a hónapokon át hozzám nőtt téli kabátért nyúltam. A sapkát túlzásnak gondoltam, még annak ellenére is, hogy a lakásból kilépve erős szél kuszálta össze gondosan elkészített frizurámat. Az utcán nyakukat kabátjukba húzó, piros orrú emberekkel találkoztam, akik közül látszólag sokan alulöltöztek. Ők biztosan naptár szerint választottak szerelést és bíztak abban, ez csak egy áprilisi tréfa, ami délre elmúlik. De a nap közepére sem lett jobb a helyzet. A kedvemet továbbrombolta az erősen hullámzó, kicsapó Balatonról, kékestetői hóesésről, leszaggatott vezetékekről, kicsavart fákról és a megfázás veszélyeire figyelmeztető orvosokról beszámoló televízió is, kimenni pedig végképp nem volt hangulatom. Érdekes, hogy 8–10 fok, amennyivel az ilyenkor szokásos hőmérséklethez viszonyítva kevesebb van, mennyire befolyásolja az ember életét. Bizakodásra ad azonban okot, hogy bár lassú, de biztos felmelegedés veszi kezdetét, és az esőt leszámítva a jövő héten már (ismét) mérhetünk 20 fokot is!

M. E.

(Fotó: idokep.hu)