Annyian dolgoznak a munkaerőpiacon, mint a koronavírus-járványt megelőzően
Négymillió 457 ezer magyar embernek volt állása júniusban a KSH július közepén közzétett adatai szerint. Mindez azt jelenti, hogy a koronavírus-járvány okozta válság után lassan, de biztosan kezd magához térni a munkaerőpiac – hangzott el az M1 Summa című adásában.
Májushoz képest majd 60 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Oláh Dániel közgazdász szerint ennél is jelentősebb a növekedés, ha a koronavírus-válság mélypontjához, áprilishoz képest viszonyítjuk a KSH friss adatát.
„Az áprilisi mélypont óta 90 ezer fővel sikerült már növelni a foglalkoztatást Magyarországon, ami azt jelenti, hogy van egy egyfajta gyors talpra állás a magyar munkapiacon. Ez azt jelenti lényegében, hogy most már annyian dolgoznak a magyar munkapiacon, mint januárban, a koronavírus-járványt megelőzően” – hangsúlyozta.
Szakértők szerint a kedvező munkaerőpiaci folyamatok a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek is köszönhetők. A munkahelyvédelmi bértámogatás például mintegy 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához:
eddig közel 200 ezer dolgozó után igényelték mintegy 33 milliárd forint értékben.
Ezt egészíti ki a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után igényelt, az egész világon egyedülálló támogatási forma, amelyet közel ezer vállalkozás pályázott meg, több mint 18 ezer fő után, nagyjából 14 milliárd forint értékben.
Oláh Dániel szerint a támogatások kialakításánál is érvényesült a kormány gazdaságfilozófiai szemlélete.
Kiemelte: a magyar gazdaságpolitika általános célja az volt, hogy ne hitelezésből, illetve eladósodásból történjen a válságkezelés, és ne segélyezésből történjen meg a munkapiaci sokk kezelése.
„Ezzel szemben a munkahelyek megőrzése, megtartása, illetve új munkahelyek teremtése volt a fő megközelítés” – tette hozzá.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a járvány miatt kialakult válság jelentős változásokat eredményezett a munkaerőpiacon. Sok vállalat kénytelen volt például digitalizálni, illetve növelni hatékonyságát. Erre azért is volt szükség, mert
a rendkívüli helyzetben jelentősen visszaesett a ledolgozott munkaórák száma.
Jelenleg is még mintegy három órával dolgozunk kevesebbet heti átlagban, mint a válság előtt. Emellett jelentősen megnőtt az otthonról dolgozók száma – emelte ki az elemző.
„Igazándiból most a legfrissebb adatok alapján 600 ezer fő az, aki otthonról dolgozhat. Ez korábban a töredéke volt gyakorlatilag. Tehát ez egy rendkívüli változást, és rendkívül dinamikus változást hozott a magyar munkaerőpiacon. És lényegében nagyjából a csúcsponton, egy–két hónappal ezelőtt a magyar munkaerőnek akár 20 százaléka is dolgozhatott lényegében otthonról – ez olyan 750–800 ezer főt jelent. Nyilván ahogy térünk vissza a normális kerékvágásba, kicsikét így visszarendeződik a munkaerőpiac is ebből a szempontból” – hangsúlyozta.
