A Nyírvíz Szabályozó Társulat 1879-ben alakult meg Nyíregyházán azzal a céllal, hogy a Nyírség kártékony vizeit lecsapolja, illetve egy fõcsatorna építésével elvezesse. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2018. augusztus 24-i számában.)

A társulat kezdetben a Kállói (ma Szent István) utcán bérelt helyiséget, majd a Luther utcában, a volt Községi Polgári Leányiskola szomszédságában épített székházat. Dr. Mezõssy Béla elnök 1911 februárjában indítványozta egy választmányi ülésen, hogy a társulat vegye meg a várostól a Széchenyi téri (ma Országzászló) sarki épületet, amely polgármesteri lakásul szolgált, és ott építsen fel egy bérházat. Cserébe jelenlegi épületét átengedi a városnak, hogy az a polgári leányiskoláját tudja bõvíteni. A tervbõl valóság lett, amelynek szerzõdését a városi képviselõ-testület júniusi ülésén jóvá is hagyta.

A székház tervezésére kiírt pályázatok közül a választmány Papp Gyula és Szabolcs Ferenc fõvárosi építészek terveit ítélte – kisebb módosításokkal – megvalósításra méltónak, míg a kivitelezéssel a legjobb ajánlatot adó Adorján János helyi építõmestert, „mint igazi, vérbeli szakembert” bízták meg. A munkálatokhoz 1913 februárjában kezdtek hozzá és a következõ év májusában már birtokba is vették. Az építési költségekre eredetileg 450 ezer koronát szántak, azonban a felmerült pótmunkák és egyéb igények (pl. díszüveges munkák az épület homlokzatán) kivitelezésével az építkezés 716 ezer, míg a beruházás összes kiadása 798 ezer koronába került.

Jogosan állapították meg, hogy a felépült „székház díszére válik Nyíregyháza városának és annak legelsõ, minden modern kényelemmel ellátott épülete”. A földszinten üzleteket, míg az emeleteken bérlakásokat és a társulat hivatali helyiségeit alakították ki. Központi porszívórendszert, személy- és teherfelvonót, házi vízvezetéket, központi fûtést és biológiai szennyvíztisztítást is alkalmaztak. A kupoláját rétisas díszítette, amelyet az 1950-es években turulnak hittek és eltávolítottak. Az épület külsõ felújításakor, 2010-ben egy új rétisas, Lengyel Tibor alkotása „szállt vissza” a kupolára.

Ilyés Gábor helytörténész