Amiről az utcák mesélnek... Havi egy pengővel kezdődött

A borbányai evangélikus templom felszentelésének 75. évfordulójára 2.

A templomépítés ügyét egy államsegély mozdította ki a holtpontról. A földbirtokrendezés során 1949-ben az egyházközség megkapta a Kállói út melletti telket. Nagy örömmel és Isten iránti hálával töltötte el az egyházközség híveit az 1949. szeptember 11-én megtartott alapkőletételi ünnepség. Régi álmuk beteljesülésének kezdetét látták abban a pillanatban, amikor dr. Vető Lajos püspök jelenlétében elhelyezték és megszentelték a templom alapkövét. A terveket Sándy Gyula műegyetemi tanár készítette; ez volt az ötvenedik templom, amelyet pályája során tervezett.

A munkálatokat Balczár István építőmester szakmunkásai és a gyülekezet tagjai közösen végezték. Novemberre már álltak a falak, pénzhiány miatt azonban az építkezést le kellett állítani. Országos gyűjtést hirdettek, miközben folyamatosan érkeztek a helyi hívek adományai, sőt a református hittestvérek is adakoztak. Az összefogásnak köszönhetően 1950 őszén ismét megjelenhettek az építők, akik tető alá hozták az épületet, 1951 tavaszán pedig megkezdődhettek a belső munkálatok. A hívek továbbra is jelentős részt vállaltak a munkából, és lelkészük, Megyer Lajos maga is jó példával járt előttük.

A templomot 75 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 2-án, nagy sokaság jelenlétében szentelték fel. A templomépítő lelkipásztor az ünnepi alkalomra készített beszámolóját ezekkel a szavakkal zárta: „Isten nagy dolgot tett velünk és ezért örvendezünk és áldjuk az Ő nevét, mert jó az Úr és kegyelme végtelen”.

A templom eredeti oltárképét Z. Szalay Pál festőművész-rajztanár készítette. Helyét 1992-ben Kolozsvári Lajos és Tóth Lajos erdélyi festők falfestménye vette át. Az elmúlt háromnegyed évszázad során természetesen számos fejlesztést, felújítást és javítást is végeztek az épületen.

Megyer Lajos 1984-ig szolgált a gyülekezet lelkészeként, és 2008-ban hunyt el. Vele együtt a templomot építő kezek közül is sok már elporladt. A templom azonban most is áll. Ma is vannak, akik falai között hirdetik Isten igéjét – és vannak, akik meghallják és befogadják azt.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)