Amiről az utcák mesélnek... - Sóstógyógyfürdő női szobrai 7.

Ápr 20, 2025

Sóstógyógyfürdő női szobrai közül az egyetlen emlékszobor, hiszen vele egy létező személynek állítottak emléket, akinek ráadásul helyi kötődése is van. Blaha Lujza szülei Nyírpazonyban kötöttek házasságot, a „nemzet csalogánya” pedig két alkalommal is járt városunkban, ahogyan azt a Svájci-lak falán 1978-ban leleplezett emléktábla is hirdeti.

Elsőként 1882-ben, amikor a debreceni színtársulattal hat darabban is fellépett. Az Életem naplója címmel közölt visszaemlékezéseiben felelevenítette ezt a pár napot, amikor a közönséget kedvesnek nevezte, a huszárokra, akik álmában megzavarták, megharagudott, Benczi Gyula zenekara pedig sok könnyet csalt ki a szemeiből. Hetvenedik születésnapja alkalmából, 1920 decemberében Szabolcs vármegye közgyűlése 50 ezer koronát szavazott meg, amit személyesen adott át egy delegáció a művésznőnek, aki levélben mondott köszönetet: „Boldoggá tesz, hogy nemcsak én őrzöm lelkemben az egykor Szabolcsvármegyében töltött felejthetetlen szép napok kedves emlékét, hanem a vármegye közönsége is szeretettel gondol reám az időközben elmúlt több évtized után is”. A vármegye látta vendégül 1921 nyarán, amikor a Svájci-lak vendégszeretetét élvezve, közel két hónapos, pihenéssel töltött itt-tartózkodás után távozott városunkból. A Bessenyei Kör vezetősége is tiszteletét tette a művésznőnél, aki a fiával együtt fogadta őket. E látogatást követően írta a Nyírvidék: „Kincses Sóstó sohasem volt olyan büszke nyári ékességeire, mint ez­idén. Balzsamos levegője, gyógyító fürdője, hűs sétautai vendégül láthatták a magyar játékszín egyik legnagyobb büszkeségét, a magyar géniusz egyik legdúsabb sugárvetőjét, Blaha Lujzát”.

Sóstói látogatásának emlékét a már említett tábla mellett a róla elnevezett domb és sétány, valamint 1984-től Markolt György szobrászművész mészkőből készült alkotása őrzi. Sajnos a mellszobor talapzatának szerves részét képező, Blaha Lujza nevét hirdető kőkoszorú már csak az archív fotókon látható, az az idők folyamán eltűnt vagy megsemmisült.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)

Előző hír
Sissi és Abigél is várja a közönséget a Rózsakert Szabadtéri Színpadon!
Következő hír
Gulácsi Tamás a dadogós felség szerepében

Kapcsolódó híreink