Amiről az utcák mesélnek... - Séták a Hősök terén 4.
A tér 3-as számú épületéről elsőre szinte mindenkinek a „zaci”, vagyis a Bizományi Áruház, valamint 2011-től a Kormányablak jut eszébe. Ha a vásárlók, vagy az ügyeiket intézők az épület műemlék voltát hirdető táblára is felfigyelnek, megtudhatják, hogy az egykori Glück-házban járnak.
A Nyírvidékben megjelent hirdetésekből kiderül, hogy a telekre Glück Ignác fűszerkereskedő 1880-ban épített egy házat, ahová a fűszer és vegyesáru üzletét áthelyezte, de itt nyitotta ki sírkőraktárát 1886-ban Schwarczer Simon is. Ennek a háznak a helyére 1898-ban egy emeletes házat építtetett, és benne bérletre kínált két földszinti bolthelyiséget, valamint az emeleten egy négyszobás lakosztályt mellékhelyiségekkel. Sajnos ennek az épületnek nem sokáig örülhetett, mert a következő évben már a gyászjelentését tette közzé a helyi lap, hiszen 1899. március 11-én, életének 59. évében elhunyt. Felesége mellett öt gyermeke is gyászolta, akik közül majd Dezső vitte tovább az üzletet, azonban az épületet továbbra is az építtető nevével azonosították.
Az épületben volt többek között borkimérés, gyümölcsfelvásárlás, szénárusítás, valamint a Debreceni Papírforgalmi Vállalat 1934-ben egy fióküzletet nyitott itt, papírkínálatával a helyi nyomdáknak és iparosoknak kedvezett. Aki pedig Paskesz cukorkára, vagy déligyümölcsre vágyott, beszerezhette a Papírforgalmi mellett 1937-ben nyitott üzletben. Az 1930-as évektől a Zálogkölcsön Intézet is itt rendezte be üzlethelyiségét, de erről majd bővebben a következő részben lesz szó.
Az épület sarkán és a mai Bercsényi utcai oldalán a Szabolcsi Hitelbank rendezkedett be. Ezt a pénzintézetet 1872-ben alapították azzal a céllal, hogy a nyíregyházi parasztbirtokosokat segítsék földek megvásárlásában. Első elnöke leveleki Molnár Ágoston volt, akit majd Flegmann Lipót követett. A Hitelbankot 1924-ben felszámolták, pontosabban beolvadt a Magyar Általános Hitelbankba, amelynek épülete ma is áll a Zrínyi Ilona utcában. A Glück-féle épület eme részét pedig újabb bérlők hasznosították.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
