A szerkesztőbizottság 1934. március 19-én tartotta első ülését, és hó végén már meg is jelent az első szám, amelyet a Szabolcsi Hírlap e sorokkal üdvözölt: „Előkelő ízlést sugárzó külsőben, értékeket dokumentáló szépirodalmi, tudományos, művészeti, kritikai tartalommal érezteti, hogy Nyíregyházán van tudatos kulturális élet, amely az új magyar élet friss csapásain áradva a virulást, a tiszta szellemi atmoszférát, a legszentebb hagyományoknak a fejlődés pozitív értékeivel való egybeolvasztását és végeredményében a Bessenyei által hangoztatott nemzeti művelődést jelenti”. A Szemlét nagy lelkesedéssel fogadták, már az első héten több mint száz előfizetője lett. A Bessenyei Kör (1940-től Társaság) tagjai illetményképpen kapták meg.
A tízéves jubileumi számban, 1943 őszén már arról adtak hírt, hogy a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége a Klebelsberg-plakett adományozásával tüntette ki a Szemlét, továbbá a vallás- és közoktatásügyi minisztérium előfizetett rá az ország valamennyi jelentősebb irodalmi egyesülete részére.

A borítót Tóth I. Lajos tanár tervezte, a Bessenyei-érmet Szalay Pál festőművész-rajztanár rajzolta

Írói között szép számmal voltak középiskolai tanárok, valamint írók, költők, szakírók és vidéki értelmiségiek. Igyekeztek teret adni „a még bátortalan és szerény irodalmi törekvéseknek”, de az irodalom barátai mellett haszonnal lapozgathatták a helytörténet és a néprajz iránt érdeklődők is. A Bessenyei Társaság kiadásában a Szemle 1944-ben jelent meg utoljára, majd 1956-ban, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács gondozásában újjáéledt.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)