Amiről az utcák mesélnek - A Status quo ante zsidó hitközség zsinagógája

Amiről az utcák mesélnek - A Status quo ante zsidó hitközség zsinagógája
A Status quo ante zsidó hitközség zsinagógája

Az 1840. évi XXIX. törvénycikknek köszönhetően érkeztek az első izraelita vallású lakosok Nyíregyházára. Számuk 1848-ra már elérte a 71 főt.

Az ekkoriban megalakult hitközség a nagykállói rabbi felügyelete alá tartozott 1865-ig, amikor független hitközséggé szerveződött és a város önálló rabbi­székhely lett. Friedmann Károly személyében meg is választották első főrabbijukat, aki 1905. december 24-én bekövetkező haláláig vezette a közösséget.

A zsidóság az 1868-ban tartott országos hitfelekezeti kongresszust követően különböző irányzatokra bomlott: az újító szellemű, asszimilálódni kívánó neológokkal szemben az ősi hit előírásaihoz mindenáron ragaszkodó ortodoxok álltak, míg a status quo ante irányzat képviselői középen helyezkedtek el. A helyi zsidó hitközség 1877-ben vált szét ortodox és status quo ante irányzatra.

Hitéletüket ideiglenes imaházban folytatták. 1879-ben, a hitközség elnökének, Haas Mórnak a kezdeményezésére egy zsinagóga építését határozták el. Az építkezéssel egyben Ferenc József és Sissi házasságköté­sének a 25. évfordulója előtt is tisztelegni kívántak. A hitközség megbízásából Horváth Gyula városi mérnök Nagykárolyba utazott, hogy az ottani templom megtekintésével tapasztalatokat szerezzen a tervraj­zok és a költségvetés elkészítéséhez. A városatyák 25 ezer téglát adományoztak az építkezéshez. 1880 júniusában nagylelkű adomány érkezett a királytelki (ma: Nyírtelek) Dessewffy testvérektől is, akik 10 ezer jó minőségű tégla felajánlásával igyekeztek a megszorult építtetők segítésére. Egy hónappal később már arról tudósítottak, hogy a tetőzetet hamarosan befejezik és „az impozáns épület messzirül kimagaslik, s igen nagy díszére válik Nyíregyházának”.

A rövid idő alatt elkészült templomot 1880. szeptember 5-én avatták fel, Haas Mórnak emlékkönyv átadásával köszönték meg szervezőmunkáját. Egyes feltevések szerint a zsinagógát 1944-ben a németek felrobbantották, maradványaiból az áldozatoknak állítottak emléket, ami ma a Kótaji úti temetőben látható.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)