Amiről az utcák mesélnek...
Az egységes közművelődési könyvtári hálózatot egy 1952 tavaszán megszületett minisztertanácsi határozatban, majd ennek a végrehajtására kiadott rendeletben hozták létre. Ennek alapján a körzeti és városi könyvtárakból kellett kialakítani a megyei könyvtárakat, a járási székhelyeken pedig a járási könyvtárakat.
Ezzel azt is remélték, hogy a megyei és járási székhelyek nemcsak közigazgatási, hanem kulturális központokká is fejlődnek. A megyei könyvtáraknak a rendszeres könyvtári tevékenység kifejtése mellett olvasószolgálat ellátását, valamint a falusi könyvtárak szakmai, módszertani irányítását és támogatását is feladatául tűzték ki.
A többi megyeszékhelyhez képest talán a nyíregyházi könyvtár került a legmostohább körülmények közé, hiszen helyéül egy volt családi házat jelöltek ki az akkori Sztálin, ma Benczúr téren. Az 1906 körül épített ház kb. 620 négyzetméterét alakították át a könyvtár céljaira. A nehézségeken a könyvtár dolgozói a lelkesedésükkel igyekeztek felülemelkedni. A Megyei Könyvtárat 1952. november 22-én adták át rendeltetésének. „Kultúrforradalmunkban nagyjelentőségű lépés a megyei könyvtár megalakulása. Ez az intézmény ismét közelebb viszi a dolgozókhoz a tudás forrását, a könyvet” – harangozta be az átadási ünnepséget a Néplap. Szintén a dolgozók lesznek a célközönségei azoknak a könyvankétoknak is, amelyeken megtanítják őket „az olvasottak értékelésére és a következtetések helyes levonására”.
A Megyei Könyvtár vasárnap kivételével mindennap délután 2-től 7 óráig volt nyitva, szerdán és szombaton, a piaci napra való tekintettel, délelőtt 11 órától este 7-ig állt az olvasók rendelkezésére. A legkeresettebb könyvek Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza regényei voltak, de szívesen olvasták abban az időben Azsajev Távol Moszkvától, Babajevszkij Aranycsillag lovagja és Vasziljevszkaja Égnek a folyók című könyveit is.
A Benczúr tér 3. szám alatti épület 1975-ig szolgálta az irodalom és a tudomány népszerűsítését.
Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu
