A Takarékpénztár Egyesületet Nyíregyháza megnövekvõ kereskedelme és pénzforgalmi igénye hívta életre. Az alapításában nagy szerep jutott Lónyay Menyhértnek, a késõbbi pénzügyminiszternek, majd miniszterelnöknek és Kovách Gerõ ügyvédnek. Nekik sikerült 1862-ben meggyõzniük a város polgárait a pénzintézet szükségességérõl. Az 1862. augusztus 17-én megalakuló Takarékpénztár Egyesület fõigazgatójává Kovách Gerõt, míg Lónyayt pedig tiszteletbeli elnökké választotta. Jelentõs szerep jutott még Kovács Lászlónak, aki elõbb fõkönyvvezetõje, majd 1876-tól haláláig, 1891-ig vezérigazgatója volt a Takarékpénztárnak.

A megye és a város elsõ pénzintézete 1862. szeptember 24-én kezdte meg mûködését. Fokozatosan elnyerték a város lakosságának bizalmát, aminek köszönhetõen már az elsõ üzleti évben teljesíteni tudták Debrecen tanácsának 50 ezer forintos kölcsönigényét is! A nyereség egy részét jótékony célokra fordították, gyakran olvasni a Nyírvidék hasábjain adománytevõként a Takarékpénztár nevét. Az alapítás 25. évfordulóján egy 1000 forintos alapítványt is tettek Kovács László nevére, amelynek kamataiból a szegény sorsú gimnáziumi tanulók tanszerrel való ellátását támogatták.
Az alapítás 50. évfordulóját egy szép takarékpalota építésével tették emlékezetessé. Ezt megelõzõleg több helyen is béreltek helyiségeket, házakat. Legelõször a város bocsátott rendelkezésükre két szobát az akkori városháza épületében, majd 1881-ben szerezték meg azt a Kobilitz-féle telket, amelyre aztán majd 1912-ben felépítették székházukat. A telken addig több bolt sorakozott, amely nem volt éke a városnak, így nagyon idõszerûnek számított azok lebontása. A székház terveit Hubert József budapesti mûépítésszel készíttették el, aki az 1910-ben már épülõ Széchenyi utcai Osztrák-Magyar Bankot is tervezte. A székházban korszerû bérlakások és üzlethelyiségek is helyet kaptak. Az épület ma az 1949-ben létrehozott Országos Takarékpénztár tulajdonában van.