…aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik…
Mások se kerüljék el ezt a pompás kis helyet, amúgy sem szabad takarítani, mosni és teregetni, nehogy elpusztuljon a Márton napi szent madár! A honfoglalás előtti időktől számtalan hagyomány, szokás és legenda fűződik a naphoz a libaólba menekült püspökjelölt esetétől az időjósláson át, a rétespénz megfizetéséig, s a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó lakomával-bállal-vásárral töltött eseményig. De nyilván alapvető a falu életében a mezőgazdasági idényt lezáró hálaadó és reményteli jellege is a napnak. A jóízű falatozás libasülttel, sült tökkel,almával és krumplival, meg a libaszemnek becézett kaláccsal, forró italokkal, s talán a jövő szombatra már kiforrt újborral történik. Libatolvajt keresnek táncaikban az eszterláncos óvodások, de szerepelnek a Művészeti Szakgimnázium néptáncosai is, és a Lúdas Matyi dalait éneklik a mandalások. Fél 1-kor hálaadó istentisztelet kezdődik a Múzeumfalu református templomában. A délutánt a Szeredás együttes vásári csepűrágókat és cirkuszi mutatványosokat megidéző játéka nyitja, aztán jön a nap fénypontja, a Libaszépségverseny. Saját kezűleg festett lámpásokkal indul majd menet az újlétai magtár felé, ahol a Bürkös zenekar muzsikájára népi játékok és táncház szórakoztatja a vendégeket. Lesz mesemorzsoló, csuhézás és lúdtollas betűvetés is a szezon utolsó előtti rendezvényén a Sóstói Múzeumfaluban Márton nap másnapján, november 12-én.
Matyasovszki Edit
