Az idősebb generáció tagjai talán még emlékezhetnek ezekre a hajdan volt klubkoncertekre a 70-80-as évekből, ahol ez a népzenei indíttatású zene – ahogy Kiss Ferenc fogalmaz – még a munkásművelődést szolgálta, de nagy sikert aratott velük a közönség soraiban. Ekkor még a Vízöntő zenekarral lépett színpadra, aztán a legendás Kolindával. Most az Etnofonnal érkezik ismét Nyíregyházára.
Sok minden köti ehhez a vidékhez Kiss Ferencet. Jó kapcsolatot ápol többek között Schlanger Andrással, a Móricz Zsigmond Színház igazgatójával, a Nyírség Táncegyüttessel és több, a városban tevékenykedő művésszel is.

Sajátos zenei világ

– Hivatalosan világzene, de nem tartom szerencsésnek ezt az elnevezést. Inkább identitás- vagy azonosságzenének hívnám, aminek az a lényege, hogy valamilyen nép folklórkincséből táplálkozik. Nálunk elsősorban a magyar folklór archaikus rétege dominál, amit kortárs gondolatokkal és zenei motívumokkal vegyítünk. Így, írott környezetbe ágyazva az eredeti szövegek és dallamok új gondolatfolyosókat nyitnak meg a hallgatóságnál, ezáltal inkább érezheti úgy, hogy a dalok róla is szólnak – jellemzi Kiss Ferenc a zenekar sajátos stílusát.

A zenekar másik sajátossága és különlegessége az elnevezésben rejlik, nem véletlen a Zenei Társulás kifejezés. Az öt állandó zenekari tag mellett számos vendégzenésszel adott koncertet az Etnofon szerte az országban, és ez a VIDOR-on sem lesz másképp: a Kossuth téren Ágoston Béla és Szabó Dániel működik közre műsorában.

A saját szerzemények mellett a nagy elődöktől is hallhat dalokat a nyíregyházi közönség: népi ihletésű dallamok, folklorizálódott vagy népdalokra írt modern szövegű dalok elevenednek meg, többek között a Kex együttes vagy Cseh Tamás munkásságából.

Sipos Tamás

(Fotó: Kiss Ferenc)