A városunkban 141 éve született írófejedelemre, Krúdy Gyulára emlékeztek pénteken

A városunkban 141 éve született írófejedelemre, Krúdy Gyulára emlékeztek pénteken
Fotó: Szarka Lajos

A városunkban 141 éve született írófejedelemre, Krúdy Gyulára emlékezett pénteken az ünneplő közönség. Koszorúztak szülőházánál, egykori iskolájánál, majd a Bessenyei téren,  Krúdy szobránál helyezték el az emlékezés virágait. A könyvtár, a múzeum és a Váci Mihály Kulturális Központ is csatlakozott az eseményhez. 

A Szent István utcán Krúdy szülőházánál, majd egykori iskolája, az Evangélikus Kossuth Gimnázium falán elhelyezett emléktábla előtt a középiskola diákjai adtak műsort, idézték meg az író alakját. Krúdy Gyuláét, aki itt írta első novelláit, hiszen 200-nál is több kisprózája jelent meg az érettségi évéig. A tehetséges fiatalember aztán túlnőtte példaképeit, s lett a modern magyar próza egyik legnagyobb mestere, európai mércével is élenjáró a műfajban. Emlékének adózott egykoron a város, amikor a Bessenyei téren felállította a hazaérkező Krúdy portréját, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.

Lázár István közművelődési szakember kiemelte:

Krúdy Gyula a XX. század egyik legjelentősebb irodalmi személyisége. Én azt gondolom, hogy kiemelkedő az ő alkotómunkája a XX. század eleji irodalom tekintetében és Nyíregyháza méltán lehet büszke rá. Ezt a fajta büszkeségét a város azzal fejezte ki, hogy a Települési Értéktárba az ő munkásságát beemelte.

Az első Krúdy ünnepségek - talán úgy másfél évtizede - még arról szóltak, milyen nehezen lehet az író egy-egy kötetéhez hozzájutni. Az érdeklődés nyomán sorra jelentek meg munkái, mára pedig eddig kiadatlan művei is. A Bessenyei téren a most 50 esztendős Krúdy Gyula Gimnázium diákjai adtak műsort. Felkészítő tanáruk szövegekkel, hangulatokkal apellál, amikor diákjait közelíti a Krúdy-irodalomhoz.

Prokob Ildikó, a Krúdy Gyula Gimnázium tanára kiemelte:

Elsősorban a gyermekkori, ifjúkori emlékeket szerettük volna kiemelni, másrészről pedig a Nyírség világáról szól ez a műsor, és Nyíregyházáról természetesen. A Szindbád novellák, korai visszaemlékezések alapján, és természetesen nem hagytuk ki Márai Sándor csodálatos szövegeit sem, hiszen a Szindbád hazamegy Krúdyt mint írót nagyszerűen bemutatja.

Gyermek– és ifjúkori emlékei a mesebeli Szepességbe, illetve az ezüstköddel bevont Nyírségbe viszik az olvasót. A szorgalmas és magányos, álomszövő, mégsem bohém, az ételek és italok, a nők és a divat szerelmese, a nagy álmodó emlékére kamarakiállítás is nyílt a Jósa András Múzeumban. Az álomfejtés és hipnózis világába kalauzolják a látogatókat a raktárakból válogatott ritkaságok. Túl az Álmoskönyv valóságán, megjelenik a Krúdy nagymama fotója, és Jósa András jegyzőkönyve egy lány haláláról, aki vélhetően hipnózis áldozata lett.  A múzeumi emlékszobában foglalkozást és felolvasást is szerveztek.

Dr. Dámné Dr. Rácz Magdolna hozzátette:

Olyan Krúdy összeállítást készítettem Krúdy Gyula Nyíregyházi kalauzából, ami kifejezetten az itt élő emberekről, az itt élő emberek hétköznapjairól, ünnepeiról szól, a Nyíri tájról, a betelepített emberekről, és mindenről, ami Krúdy Gyulát annyira megfogta és izgatta annak idején.

Az emléknap Krúdy-novellát és tanulmánykötet bemutatóját jelentte a Móricz Zsigmond Könyvtárban. A Váci Mihály Kulturális Központ retrospektív képzőművészeti kiállítást ajánl, illetve a Krúdy Art mozi rendezvénye Krúdy kincsei nyomában címmel a magyar bor kultúrtörténetébe vezette be a nézőket az író születésének 141. évfordulójára rendezett emléknapon.