A kommunizmus áldozataira emlékeznek Nyíregyházán
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja Magyarországon. Ezen a napon azok előtt tisztelgünk, akiket a diktatórikus rendszer meghurcolt, megfosztott szabadságuktól és emberi méltóságuktól, sok esetben pedig az életüktől is. Nyíregyházán az emléknaphoz kapcsolódóan több helyszínen tartanak megemlékezéseket.
A kommunista diktatúra nyíregyházi és térségi vonatkozásairól szóló történetek és történelmi háttér Holmár Zoltán történésztől hangzottak el a Nyíregyházi Televízió Szieszta című műsorában, aki az emléknap kapcsán idézte fel a kommunista diktatúra helyi áldozatainak sorsát és a korszak jellemző eseményeit.
Megemlékezés az Országzászló téren
Nyíregyházán az emléknap egyik központi helyszíne az Országzászló téren álló emlékmű, ahol koszorúzással és főhajtással tisztelegnek a kommunista diktatúra áldozatai előtt. A megemlékezés célja nemcsak a múlt felidézése, hanem az is, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék a 20. századi diktatúra következményeit és helyi vonatkozásait.
Toma András – az utolsó magyar hadifogoly
A kommunizmus nyíregyházi áldozatai közül az egyik legismertebb Toma András, akit az utolsó magyar hadifogolyként tartanak számon. 1945-ben került szovjet fogságba, ahol különböző táborokban és pszichiátriai intézetben tartották, hosszú időre eltűntként tartották nyilván. Kilétére csak az 1990-es évek végén derült fény, hazatérésére pedig 2000-ben kerülhetett sor. Nyíregyházán február 25-én reggel koszorúzással emlékeznek meg róla egykori lakóhelyénél.
A pócspetri ügy – koncepciós per a megyében
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye történetének egyik legsötétebb fejezete az 1948-as pócspetri ügy, amelyet a megye első koncepciós pereként tartanak számon. Az egyházi iskolák államosítása elleni tiltakozást a kommunista hatalom ürügyként használta fel arra, hogy példát statuáljon. A gyorsított eljárás során halálos ítélet és hosszú börtönbüntetések születtek, demonstrálva a Rákosi-rendszer megfélemlítő politikáját és a hatalom „szalámitaktikáját”.
Kényszermunka és vérengzés Tiszalökön
A diktatúra embertelenségét jól mutatja a tiszalöki hadifogolytábor története is. Az 1951 és 1953 között működő tábor rabjait a tiszalöki vízerőmű építésére kényszerítették. Bár 1953-ban döntés született az internálótáborok felszámolásáról, Tiszalökön még ezt követően is fogva tartották az embereket. Egy tiltakozás során az őrség a tömegbe lőtt, több halálos áldozatot hagyva maga után.
Az 1956-os forradalom nyíregyházi áldozatai
Az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások Nyíregyházát sem kerülték el. A városban is voltak áldozatai a megtorlásoknak, akiket a forradalom után röviddel kivégeztek. Történetük szerves része annak a kollektív emlékezetnek, amely a kommunista diktatúra brutalitását és következményeit idézi fel.
Az emlékezés felelőssége
A kommunizmus világszerte becslések szerint mintegy százmillió áldozatot követelt. A rendszer működését a megfélemlítés, az ellehetetlenítés, a koncepciós perek és az internálótáborok jellemezték. Az emléknap célja, hogy ezek az események ne merüljenek feledésbe, és hogy a társadalom tanuljon a múlt tragédiáiból. Nyíregyházán a megemlékezések ezt a felelősséget kívánják továbbadni a jelen és a jövő nemzedékei számára.
