Pünkösdi Sokadalom – Térségünk hagyományai elevenedtek meg a Sóstói Múzeumfaluban
A tájegységünkhöz köthető hagyományokat ismerhették meg a látogatók a Sóstói Múzeumfalu Pünkösdi Sokadalmán. A Nyírségben ismert mavagyonolást a néptáncosok mutatták be a skanzenben, valamint pünkösdi királyt is választottak, de több más program mellett az ünnephez kötődő kézműves foglalkozásokon is részt vehettek az érdeklődők. A szervezők szerint ma már küldetés életben tartani azokat a hagyományokat, amelyek lassan eltűnnek a mindennapjainkból.
A Pünkösdi Sokadalom vasárnap Nyíregyháza bemutatására fókuszált. A múzeumfalu „Értékes nap” programjának vendége ezúttal a város volt, így a látogatók nyíregyházi előadókkal, művészeti csoportokkal, alkotókkal és hagyományőrző közösségekkel találkozhattak. A Deszka Magtárban „Nyíregyházi nagyok tarisznyába hozott gondolatai” címmel tartott előadást dr. Holmár Zoltán történész, Csutkai Csaba fotóművész és Kéry Péter operatőr-rendező. Így a látogatók nemcsak szórakoztató családi élményekkel gazdagodhattak, hanem közelebb kerülhettek Nyíregyháza múltjához, hagyományaihoz és alkotói közösségeihez is. A múzeumfalu pünkösdkor is azt a szerepét erősíti, amelyben a népi kultúra, a helyi értékek és a közösségi élmények találkoznak.
Pünkösdi király és királyné
A Topogó Táncegyüttes tagjai idézték fel a mavagyonolást a Sóstói Múzeumfaluban. A nyírségi falvakban a hagyomány szerint a lányok kiválasztották a legkisebb, legszebb arcú leányt, majd ezzel a pünkösdi királynéval házról házra jártak jó szerencsét kívánni. Ez is egy fontos népszokás, ami az ünnephez és főként a mi tájegységünkhöz tartozik.
A húsvétot követő ötvenedik napra esik mindig a pünkösd. Vasárnap és hétfő, tehát egy kétnapos ünnep. A Szentlélek kitöltekezésének az ünnepe, az egyház születésének a napja, ami nagyon fontos abból a szempontból, és hogy természetes mód volt a falusi közösségekben, hogy vallás szerint templomba elmentek, és a misét, illetve az Istentiszteletet követően voltak azok a közösségi programok, amik megelevenedtek. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének a hagyományában, főleg a nyírségi területeken a lányos házaknál volt az a szokás, hogy a leányok, barátnők összefogtak, és házról házra járva a pünkösdi királynét körbe vitték, pünkösdi dicséreteket, énekeket énekeltek és mavagyonoltak – mi így mondjuk itt, ezen a vidéken”
– nyilatkozta Baloghné Szűcs Zsuzsanna etnográfus, a Sóstói Múzeumfalu területi múzeumigazgatója.
A lányok a múzeumfaluban egész nap körbe-körbe sétáltak és a régi hagyomány mintájára, minden résztvevőnek jó szerencsét és bő termést kívántak énekükkel. A pünkösdhétfő másik hagyománya a királyválasztás, ahol ügyességi versenyen dőlt el, hogy ki viselheti egy éven át azt a címet.
Ünnepi kézműves programok
A látogatók több, az ünnephez köthető kézműves foglalkozáson is részt vehettek.
Mivel, hogy a pünkösd a virágról és a pünkösdi rózsáról is szól és a természet megújulásáról is, ezért mi virágos foglalkozással készültünk, vagy karkötőt vagy hajba köthető ki szalagot készítünk és persze, hogy ezt ne üresen vigyék haza, akár rá is tehetik egy ilyen nagyon szép kis képeslapra”
– mondta az intézmény muzeológusa, Kész Réka.
„Hagyománytól megáldott kezek”
Képekben és formákban mesél a múlt a skanzen időszaki tárlatában, amelyben Boncsér Árpád szobrászművész és Botrágyi Károly grafikusművész alkotásait láthatja a közönség. Boncsér Árpád harminc év munkájából válogatott alkotásai láthatók azon a kamarakiállításon, amely a paraszti élet mindennapjait és érzelmeit idézi meg szobrokon keresztül. Az alkotó főként népviseletes életképeket mintáz, figuráin pedig a kemény munka, a kitartás és az emberi kapcsolatok jelennek meg.
Egy véletlen folytán kellett egy ilyen természeti dolgot mintáznom, és akkor megszerettem olyannyira, hogy teljesen ebben merültem, mert úgy mondjam, csinálok mellette más dolgokat is, de Isten igazából ezt csinálom szeretettel és szenvedéllyel, mert véleményem szerint művészetet produkálni, ott csak szenvedéllyel lehet és szeretettel”
– mesélte Boncsér Árpád szobrászművész.
Az alkotó úgy fogalmazott: a magyar népzene, a népköltészet és a paraszti kultúra jelenti a magyar hagyomány legtisztább forrását, ezt az örökséget pedig műveivel is szeretné továbbadni a következő generációknak.
A családoknak számtalan programmal készült a Sóstói Múzeumfalu a Pünkösdi Sokadalom két napján, miután a szakemberek küldetése, hogy életben tartsák azokat a hagyományokat, amelyek lassan eltűnnek a mindennapokból.
