A holokauszt a romákról is szól – Fejet hajtottak az áldozatok előtt
Több tízezer romát gyilkoltak meg a nácik és velük együttműködő hatóságok Magyarországon a II. világháború alatt. Rájuk emlékeztek az Északi temetőben pénteken. A megemlékezést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat szervezte, politikusok, politikai és civil szervezetek is fejet hajtottak a temetőben felállított emlékmű előtt. A Cigány Világszövetség augusztus 2-át jelölte ki a holokauszt roma áldozatainak emléklapjának.
Ma roma holokausztra, a Porajmosra emlékezünk!
Az óvatos becslés szerint 200.000, más számítások szerint azonban akár 2 millióra is tehető a második világháborúban elpusztított romák száma.
"1941 nyarán megkezdődött a zsidók megsemmisítése, ezzel együtt az SS rendőrség speciális egységei több ezer cigány embert agyonlőttek."
- tette hozzá Balogh Szilvia Országos Roma Önkormányzat alelnöke.
Egyszerűen sírbalőtték őket...
Arról tények állnak rendelkezésünkre, hogy 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka az auschwitz-birkenaui II/E. cigánytábort úgy számolták fel a nácik, hogy az utolsó 3000 lakót egyszerűen lelőtték. A Cigány Világszövetség ezt a dátumot a cigány holokauszt nemzetközi emléknapjának nevezte ki. Az Északi temetőben felállított emlékmű előtt a cigány áldozatokra emlékeztek péntek délelőtt.
"Isten szemében minden ember egyforma. Az Isten képére teremtettünk, az ő hasonlatosságára. Ezért minden emberi élet érték, és mivel az emberi élet érték, nagyon fontos, hogy erről megemlékezzünk és ezt hirdessük az utókor számára, hogy az emberi érték, az emberi élet értéke a legdrágább kincsünk ezen a Földön. Ezért óvni kell, vigyázni kell rá és meg kell arról emlékezni, hogy amikor sérelem érte a magyarországi cigányságot többek között, az a történelem legborzalmasabb és legsötétebb napjai voltak. Ezért soha többé ne legyen ilyen! Soha többé rasszizmus, soha többé diszkrimináció."
- fogalmazott Rézműves József Csaba a SZSZB Vármegyei Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A számok még nem tisztázottak
Hogy hány nyíregyházi vagy megyebeli cigány esett áldozatul a brutális rasszizmusnak, mai napig is találgatják. A történészek egy része jelenleg is kutatja a kérdést.
- Nekem volt egy tanárom az egyetemen, aki azt mondta, hogy 10 és 50 ezer közé tehetjük. Mert augusztus 2-án és 3-án az SS-katonák mintegy 3000 romát gyilkoltak le az auschwitzi táborban, erre fogunk most emlékezni, és én azt gondolom, hogy őket is faji, vallási alapon különböztették meg. Az antiszemitizmus és a rasszizmus megjelent abban az embertelen hatalomban, amit nácizmusnak nevezünk, és gyakorlatilag Magyarországon több 10.000 romát jelentett.
- részletezte dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.
A rendezvény utolsó fejezeteként politikusok, politikai és civil szervezetek az emlékezés koszorúit helyezték el az Északi temetőben felállított emlékműnél.
Közös sors, ami összeköt
A rendezvényen részt vett a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöke is. Farber György reméli, hogy a borzalmak soha nem ismétlődnek meg.
"A sorsunk majdnem közös a romákkal, azért most el kell mondanom, hogy ma tényleg jó zsidónak lenni Magyarországon, mert a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy biztonságban éljünk. Mi kapcsolatban vagyunk a franciaországi és belga zsidókkal. Nem a legjobb híreket hozzák. Azért jöttünk ide ma el, hogy közösen emlékezzünk arra a szégyenletes múltra."
- mondta Farber György a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöke.
A magyarországi cigányságot sújtó porajmos története csak megközelítően dokumentálható. Széles körben elterjedt vélekedés szerint Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően kb. 30–70 000 romát, köztük gyerekeket, nőket és öregeket deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Többségük soha nem térhetett haza.
