Becslések szerint hazánkban több mint 100 000 embert foglalkoztatnak franchise vállalkozások, melyekre jellemző, hogy bejáratott márkához és jól működő üzleti modellhez csatlakozva kínálnak termékeket vagy szolgáltatásokat. Ilyen rendszerben üzemelnek az olyan nagy cégek is, mint a Spar, a Duna House vagy épp a Fornetti – a koncepció maga pedig az Egyesült Államokból származik. Talán nincs is még egy olyan üzleti megoldás, amely jobban igényelné az érett kommunikációt és a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot – hívja fel a figyelmet Avidor András, vállalkozásfejlesztési és networking szakértő. Megdobta-e a válság a biztonságot adó franchise hálózatok terjedését hazánkban és hogyan érdemes partnereket keresni egy ilyen működési modellhez? 

A franchise megoldások jellemzően annál népszerűbbek, minél forróbb a talaj a vállalkozók lába alatt és minél bizonytalanabb az általános gazdasági helyzet: a tapasztalatok szerint a nehéz időkben a hálózatban működő egységek túlélési esélye 80 százalék lehet, szemben az egyénileg üzletet indítók 20 százalékos arányával. Nem csoda, hogy a lehetőség vonzónak tűnik turbulens időkben, hiszen a készen kapott márkaérték, kidolgozott arculati elemek és a bejáratott know-how óriási előnynek bizonyulhatnak a franchise partnerek számára és csökkenthetik a kezdeti költségeket. Cserébe viszont számos ponton le kell mondani az önállóságról és a vállalkozói szabadságról, különböző, tagsággal kapcsolatos díjat fizetni, illetve kitenni magunkat annak, hogy a hálózat más egységeinek nem megfelelő működése a mi üzletünkre is hatással lesz.

„A tulajdonosok oldaláról pedig számos tényezőt szükséges figyelembe venni, mielőtt franchise építésre adják a fejüket: valóban van kereslet a termékükre vagy szolgáltatásukra, ráadásul lokációtól függetlenül? Stabil a cég pénzügyi helyzete és képes-e egyáltalán rendszerbe foglalni és hatékonyan átadni a felhalmozódott tudást és tapasztalatot az franchise partnereknek? Mindez talán riasztó is lehet, de a jó hír, hogy a legtöbb cég nem akkor kezdi el a franchise kialakítását, amikor minden körülmény tökéletes, hanem akkor, amikor a gyors és drasztikus növekedést tűzi ki célul, vagyis bármikor érdemes elindulni ezen az úton, csak nagyfokú elkötelezettség szükséges hozzá

 – véli Avidor András, aki a BNI Magyarország üzleti közösség vezetése mellett nemzetközileg is elismert franchise szakértő és hazánkban elsőként szerezte meg a Certified Franchise Executive minősítést.

Ezt hozta a válság a magyar franchise szektorba

Az üzleti megoldás természetesen az Egyesült Államokból ered, és kifejezetten gyakori a nyugati országokban, hogy a cégek franchise rendszerben gondolkodnak, ha terjeszkedésre kerül a sor, így a tőkebevonást és a hitelfelvételt is el tudják kerülni. Mivel hazánkban kimagasló arányban működnek egyéni vállalkozások, a franchise hálózatok számának növekedése nemcsak gazdasági értelemben, de a fenntarthatóság és a hatékonyság szempontjából is eredményes lehetne. A szakértő az indulás kapcsán azonban arra és felhívja a figyelmet, hogy nem jó út más hazai hálózatok példáját egy az egyben lemásolni, inkább érdemes a nemzetközi színtérre kitekintve a céljainknak, cégünknek és célcsoportunknak legmegfelelőbb, nagyobb piacokon is bevált modelleket követni.

„A hazai franchise szektor előtt még jelentős piaci lehetőség van, és bár a bizonytalan gazdasági környezetben vonzó alternatíva, mégis azt lehet látni, hogy a vállalkozók tőke és biztos alapok híján még az ilyen, kevesebb kockázattal járó befektetési formáktól is ódzkodnak. Ezért a franchise rendszergazdák számára most különösen fontos a meglévő partnerek megtartása, ennek érdekében pedig szerencsére hajlandóak minden eszközzel támogatni a hálózatukban működő átvevőket. Természetesen ebben az esetben is nagyban függ a tevékenységi körtől a siker, a pandémiát követően például virágozni kezdtek a különböző szolgáltatásokat online térbe áthelyező márkák vagy az ételkiszállítók. Minden esetben érdemes tájékozódni és alapos piaci ismereteket szerezni”

 – teszi hozzá Avidor András.