A forradalomhoz való csatlakozást bizonyító, feltehetően legkorábbi irat, egy 1848. március 20-án kelt levél, amelynek címzettje a Ns Városi Közönség. Ebben nyolc nyíregyházi lakos a március 15-ei budapesti események megünneplését, a város középületeinek kivilágítását kéri (Szabolcs vármegye 1848/49-ben. p. 11.).

A szabadságharc helyi eseményeit feldolgozó tanulmánykötetek mellett olvashatók az 1880-ban indult legjelentősebb helyi lapunkban, a Nyírvidékben megjelent, március 15-éhez kapcsolódó vezércikkek és a városi ünnepségek leírásai. A különböző évtizedekben keletkezett cikkek mögött olyan törvényi szabályozások állnak, mint az 1898. évi V. törvénycikk, amely március 15. helyett április 11-ét jelölte ki hivatalos nemzeti ünnepnapnak. Ez a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett 1927. évi XXXI. Törvény elfogadásáig volt hatályban, amely március 15-ét nyilvánította nemzeti ünneppé. Ugyanekkor lépett érvénybe a XXXII. Törvény, mely Kossuth Lajos örök érdemeiről és emlékéről szólt.

[REKLAM]

Szabolcs megye küldöttsége 1848. március 21-én arról határozott, miszerint levélben tudatja Pest vármegye követével, hogy kiérdemelte a nemzet bizalmát és közbecsülését. Külön tárlóban mutatjuk be a nyíregyházi városi vezetők és Kossuth Lajos 1891-ben kelt levélváltását, amely a nagy hazafi iránt érzett mélységes tiszteletet tükrözi.

Az itt látható könyveket helyben olvashatja, vagy kikölcsönözheti könyvtárunkból.

Móricz Zsigmond könyvtár