A Csárdáskirálynő és a Férjek a slamasztikában című előadás is szerepel a Rózsakert Szabadtéri Színpad műsorán

Ahogy megszokhattuk, nyáron sem hagyja derű és szórakozás nélkül közönségét a Móricz Zsigmond Színház, sőt most van csak nagyüzem! A Rózsakert Szabadtéri Színpadon sikerdarabok követik egymást, így felhangzanak a Csárdáskirálynő operettjének világszerte ismert dalai és átélhetjük egy vígjáték révén azt is, hogyan kerülnek slamasztikába a férjek...

A Csárdáskirálynő a magyar operettirodalom egyik legismertebb és legsikeresebb műve, amelyet Kálmán Imre zeneszerző alkotott. Az operett bemutatójára 1915-ben került sor Bécsben, az első világháború idején, és rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert egész Európában. Különlegessége, hogy egyszerre ötvözi a magyaros dallamvilágot, a romantikát, a humort és a drámai érzelmeket. A Monarchia építő, békebeli korszakába is elrepítő cselekményben a szerelmi szál mellett fontos szerepet kapnak a barátságok, a félreértések és a társadalmi előítéletek is. A mű végül a szerelem győzelmét hirdeti, hiszen a főszereplőknek sikerül leküzdeniük az akadályokat, és egymásra találnak.

Mindezt az 1900-ban alapított nagyváradi Szigligeti Színház előadása kelti életre Novák Eszter rendezésében a nyíregyházi Rózsakert Szabadtéri Színpadon. Kálmán Imre nagyoperettje nagy becsben áll Nagyváradon, már az 1947/48-as évadban nagy sikerrel játszották Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet pedig Dukász Anna alakította. A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a váradi magyar színházi és kulturális élet és az itteni szecessziós építészet virágkora is ezekre az évekre tehető. Az operett legismertebb dalai közé tartozik a „Hajmási Péter”, a „Te rongyos élet” és a „Jaj, cica”, amelyek máig népszerűek a közönség körében. Ezek a dallamok könnyedek, fülbemászóak, ugyanakkor érzelmekkel telítettek, ezért generációk óta a magyar zenei kultúra fontos részét képezik.

A Pomax Kult Produkció Férjek a slamasztikában avagy ártatlanok...? című előadása egy pikáns francia vígjáték, amelyben három fivér tart házavatót, amelyre a feleségeikkel érkeznek, de az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét is. A hölgy igen csinos nő, az urak közt pánik tör ki, mert mindhárman ismerik a hölgyet, bár ezt az asszonyok még csak nem is sejtik. Egy rendkívül szórakoztató, fordulatokban gazdag színpadi mű, amely a félreértésekre, titkokra és emberi gyarlóságokra épül. A történet humorát elsősorban a váratlan helyzetek, a félreértett beszélgetések és a szereplők kétségbeesett magyarázkodásai adják. A cselekmény során a férjek egyre kellemetlenebb helyzetekbe kerülnek, amikor különböző események miatt feleségeik gyanakodni kezdenek rájuk. Bár sokszor valóban ártatlannak bizonyulnak, viselkedésük és ügyetlen próbálkozásaik csak tovább fokozzák a zűrzavart. A nézők számára különösen mulatságos, ahogyan a szereplők egyre bonyolultabb történeteket találnak ki saját igazuk bizonyítására, miközben minden újabb hazugság még nagyobb problémát okoz. Yvan, a sztárügyvéd szerepében Várkonyi Andrásnak, a Barátok közt sorozat népszerű Kertész Vili bácsijának is tapsolhat majd a közönség.

– Van-e valamilyen nyíregyházi emléke, élménye?

– Fiatal színész koromban jártam az ország keleti szegletében gyerekműsorokkal, megfordultam itt is. A vidéki színházi lét fontos része pályafutásomnak, de valahogy sajnos kimaradt az életemből Nyíregyháza.

– Sebaj, annál nagyobb szeretettel várjuk! A nyári színházi szezonban különösen kedveltek a vidám, humoros darabok. Hogyan esett a választás erre a vígjátékra?

– A francia író, Eric Assous két művét is feldolgoztuk, az Add kölcsön a feleséged! és a Férjek a slamasztikában, avagy ártatlanok? egyaránt olyan jegyekkel bír, amelyek színpadra kívánkoznak. Mindkettőt nagyon jól fogadta a közönség, de az utóbbival különösen nagy sikerünk volt, és mi is megszerettük. A francia stílus és irodalom alapból közel áll hozzám, úgy a tradicionális, mint a kortárs, beszélem a nyelvet is, ezért különösen jól érzem magam ebben a darabban. Az első előadást még én rendeztem, de aztán ez a vígjáték, hogy úgy mondjam, olyan csibész kis közösséggé gyúrta a szereplőgárdát, hogy inkább felkértünk egy külsős, profi rendezőt a folytatáshoz. Ő keményebb kézzel tartja kordában a társaságot, amire szükség is van, mert ez a vígjáték tényleg olyan fergeteges, hogy képes magával ragadni a szereplőket is. A közönség láthatja majd többek között Szőke Zoltánt, Cseke Katinkát, Nyertes Zsuzsát és Zsiga Lászlót is.

– Hogyan fogalmazná meg ennek a vígjátéknak a különlegességét?

– A lényege az a fajta finom pikantéria, ami a francia darabokra általában jellemző. A kis csalafintaság, a másiknak az apró kis átverése a természetes módon ébredő vonzalmak kezelésében, és ez oda-vissza jelentkezve. Fontos eleme a gyors tempójú párbeszéd és a helyzetkomikum. Több olyan francia darabban játszottam már, amely két férfi vetélkedéséről szól, és uralta az a finom kis pikáns hazugság, amit a franciák nagyon elegánsan tudnak kezelni.

– A sztárügyvéd szerepében milyen karaktert kelt életre?

– Három fiútestvérről van szó, a szereplők karakterei jól elkülöníthetők: van köztük féltékeny feleség, magabiztos férj, kíváncsi barát és olyan figura is, aki akaratlanul keveri még nagyobb bajba a többieket. Mindegyik érintett a titkárnő csalafintaságában valamilyen módon, egymást is próbálják kijátszani, a feleségeket is. Nem durván, csak komikus esetlenséggel, de valamit mindig elszúrnak, és a kis ártatlan lebukások sorozata tartja meg végig a vidámságot és a feszültséget is. Az ügyvédi minőség nem is meghatározó, hanem a férfi karakter mindhárom férfi esetében: az egyik ügyvéd, a másik fogorvos, a harmadik informatikus cégvezető. Három teljesen különböző foglalkozású férfi, akik egy háztűznéző során szembesülnek a turpisságaikkal. Eric Assous darabja remekül ötvözi a klasszikus bohózati elemeket a modern párkapcsolatok problémáival, így a nézők egyszerre nevethetnek a szereplők ügyetlen helyzetein és ismerhetnek rá saját életük kisebb-nagyobb bonyodalmaira.

(Szerző: Nyéki Zsolt)