A bajba jutott magyar embereket támogatják az állami források
Bértámogatás, adókönnyítés, nyelvvizsga nélküli diploma és 13. havi nyugdíj segíti a lakosságot. A jegybank 1500 milliárd forinttal támogatja a vállalkozásokat, és a 2020-as hiánycél is változik. Hitelmoratórium, a munka nélkül maradt katás vállalkozások megsegítése, járulékkedvezmények és az adótartozások behajtásának szüneteltetése tartozik még az intézkedések közé, és továbbra is fontos a fegyelmezett költségvetés.
A március 11-én kezdődött járványügyi veszélyhelyzet óta több olyan intézkedésről döntött a kormány, amellyel a következő hónapokban összesen 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg maradhat a lakosságnál. Ezt követte április 6-án a koronavírus elleni gazdaságvédelmi akcióterv második szakasza, amit Orbán Viktor miniszterelnök hirdetett meg.
A kormányfő elmondta, a GDP 18–20 százalékának megfelelő, azaz mintegy 9200 milliárd forint értékű mentőcsomag Magyarország történelmének valaha volt legjelentősebb gazdaságélénkítő programja. Mint fogalmazott, a koronavírus miatt előállt helyzet igazságtalan, de ez sem ad felmentést: nem törődhetünk bele.
Az Orbán Viktor által meghirdetett
gazdasági akcióterv öt programból és számos alfejezetből áll.
Az állami segítségnyújtás fő területei: munkahelymegőrzés, munkahelyteremtés, kiemelt ágazatok támogatása, vállalatok finanszírozása és a család- és nyugdíjas-védelem.
Az elsőként említett munkahelymegőrzés legfontosabb újdonsága, hogy megjelenik az állami bértámogatás. A munkák leállásának idejére a munkabért az állam három hónapig 70 százalékban átvállalja, de a kormány azt szeretné, ha a munkavállalók ebben az időszakban is hasznos feladatokat végeznének a munkaadó cégük érdekében.
A német kurzarbeit mintájára létrehozott program lényege a szakértő szerint az, hogy az állam, a vállalat és a munkavállaló egyaránt osztoznak a koronavírus okozta veszteségeken.
„A válságban a német gazdaságban egy jól bevált elem volt, hiszen segít a gazdaságon ez a módszer abban, hogy a munkaadó és a munkavállaló közötti viszony ne szakadjon meg. Egy elbocsátás, egy kirúgás után nehéz visszaépíteni akár a bizalmi viszonyt, akár a jogi viszonyt két fél között, és onnantól kezdve sokkal nehezebb a gazdaságnak a felépülése” – mondta Madár István, a Portfolio.hu vezető szerkesztője az M1 Summa című műsorában.
A gazdasági akciótervből világosan látszik, hogy
a kormányzat célja a munkaerő megtartása
– tette hozzá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Az elemző szerint ez azért is fontos, mert a becslések szerint akár 30-50 ezer ember veszíthette el az állását március közepe óta.
Regős Gábor, elemző figyelmeztet, az ipar és a foglalkoztatottság teljesítményéről csak hetek, hónapok múlva lesz pontos képünk. Ezért is fontosak az olyan intézkedések, amelyek a bajba jutott szektorokban dolgozó munkavállalókat már most segítik.
„Nem is ez a március az, ami igazán izgalmas, hiszen az, hogy az autógyárak egy-kettő-három hete állnak, ez egy dolog. Nyáron is szoktak ennyit állni. Ez még önmagában nem jelentene problémát. Az jelenti a problémát, hogy az újraindulásuk bizonytalan, tehát nem tudjuk, hogy mikor lehet ismét visszatérni a rendes kerékvágásba. Ez az, ami a mostani helyzetnek a nehézségét okozza, akár gazdaságpolitikai, akár költségvetési, akár a vállalatoknál, ugye tervezési szempontból. Most szabadságra küldjék a munkavállalót, fizetés nélküli szabadságra, netán elküldjék, részmunkaidőre állítsák át, mit kezdjenek vele” – fejtette ki az elemző.
Kiszelly Zoltán, politológus szerint a bejelentett intézkedések azt üzenik, hogy a 2010 előtti időszakhoz képest óriásit változott a válságkezelés. Akkor adókat emeltek és forrásokat vontak el az emberektől, míg most az állami források a bajba jutott magyar embereket támogatják.
„A pénznek Magyarországon kell maradnia, és a magyar embereket, a magyar családokat kell, hogy támogassa. Ezért van az, hogy nincsenek egyedül a magyarok, mert nem a külföldieket, a bankokat, a spekulánsokat támogatja a kormány, mint 2010 előtt, hanem a pénz itt marad, és amennyire lehet, a magyar társadalom különböző rétegeihez folyik” – hívta fel a figyelmet rá a politológus.
A kormány a munkahelyteremtést is ösztönzi
A kormány a munkahelyek megtartása mellett a munkahelyteremtést is ösztönzi a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzetben. Ezekre a programokra összesen 450 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben.
Történelmi akcióterv – így jellemezte az újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket Palkovics László. Az intézkedések alappillére továbbra is a munkaalapú gazdaság. A kormány gazdaságpolitikai filozófiája ugyanis az, hogy nem szeretne a segélyalapú gazdaságra visszatérni, mert a segély leépülést és függőséget hoz, a munkaalapú gazdaság viszont önbecsülést és függetlenséget eredményez.
Július 1-jétől – a korábbi megállapodás értelmében – újabb két százalék ponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a SZOCHO.
Emellett szeptember 30-áig elhalasztják a beszámolási kötelezettségeket és a hozzá kapcsolódó adóbevallásokat. Felgyorsítják az ÁFA-visszatérítéseket, a normál adózónak 30 napra, a megbízható adózónak 20 napra.
Szintén fontos újdonság, hogy
az állásukat elvesztők TB-jogviszonya nem szűnik meg a veszélyhelyzet ideje alatt.
„Az adókönnyítések a lehető legtöbb munkahely megvédését eredményezhetik a magyar gazdaságban” – mondja Regős Gábor szakértő.
A munkahelyek megtartása mellett a munkahelyteremtést is számos intézkedés segíti. Azonnali online képzéseket indított a kormány, továbbá a tandíj 95 százalékának az átvállalásával támogatja az át- és továbbképzéseket. Emellett az egyetemi hallgatók számára egyszeri 500 ezer forintos, nulla százalékos kamatozású, szabad felhasználású diákhitel-konstrukciót is létrehoztak.
Szintén újdonság, hogy a könnyebb elhelyezkedés érdekében 75 ezer hallgató nyelvvizsga-kötelezettségétől eltekint az állam, vagyis az érintett végzősök e nélkül is megkaphatják az elhelyezkedésükhöz szükséges diplomát.
Madár István úgy látja, a kormánynak az egyik nagyon fontos szempontja, hogy nemcsak a válságot akarja kezelni, hanem az újraindulásra is koncentrál.
A családvédelem is prioritás
A munkahelymegtartó intézkedések mellett a családvédelem is prioritás. A családi támogatások között meghosszabbítják a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó feltételeket: a jogosultság a veszélyhelyzet végét követő második hónap végéig nem szűnik meg és a családi pótlékra való jogosultság nem a 2019/2020-as tanév utolsó napjáig, hanem annak a hónapnak a végéig jár, amikor a veszélyhelyzet megszűnik. Emellett pedig a nyugdíjasoknak 2021 februárjától fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A kormány a leginkább veszélyeztetett korosztály kezét sem engedi el.
A kormány döntött arról is, hogy a többletmunka elismeréseként idén 500 ezer forint extra juttatással támogatja az egészségügyi dolgozókat, mert a védekezésben ők vannak a legjobban kitéve a koronavírus-fertőzésnek.
A kormány mellett a jegybank is jelentős részt vállal a koronavírus gazdasági kihívásainak leküzdésében. Április 7-én kiderült: az MNB mintegy 3000 milliárd forintot ad a pénzügyi rendszer védelmére, a vállalkozások támogatására.
Matolcsy György, jegybankelnök elmondta: 2010 és 2019 között Magyarország rendkívül sikeres gazdaságtörténeti korszakot élt meg, de ez nem mentesített bennünket egy új támadás veszélye alól.
„Megtámadta Magyarországot a vírus, megtámadta a szervezetünket, megtámadta a kormányzat, állam működését, a családokat, megtámadta a gazdaságot, és ha hagyjuk: megtámadná a pénzügyeinket. Úgy gondoljuk, hogy a legjobb választ akkor adja a Magyar Nemzeti Bank erre a támadásra, ha megerősíti Magyarország pénzügyi rendszerét” – fejtette ki.
A jegybanki intézkedések egyik legfontosabb eleme, hogy
újraindítják a Növekedési Hitelprogramot, mégpedig NHP Hajrá néven.
Ehhez 1000 milliárd forint új forrást rendeltek. Változás az is, hogy 20 évre emelik az NHP futamidejét, és tízmilliárd forintra az elérhető legmagasabb összeget. Ezt az összes eddigi célra igénybe lehet venni, fejlesztésre, forgóeszközre, bérfizetésre is.
A hitelprogramban a maximális kamat továbbra is két és fél százalék, de emellett a bankoknak ad az MNB négy százalék kamattámogatást, így motiválva a pénzintézeteket. Az elemző szerint nem volt könnyű helyzetben a koronavírus okozta veszélyhelyzetben a jegybank, de helytállt.
„Szűk mezsgyén kell lavíroznia a Magyar Nemzeti Banknak, hogy meg tudja őrizni a forint erejét, és stabilitását, és ezáltal a pénzügyi rendszer stabilitását, de mindeközben tudja ösztönözni a gazdaságot” – mondta Virovácz Péter.
Az MNB újra megindítja a növekedési kötvényprogramot is
A vállalkozások megsegítésének a jegyében az MNB újra megindítja a növekedési kötvényprogramot is. Ennek a korábbi 10 éves helyett 20 éves lesz a futamideje. A vállalati szektort emellett hitelgarancia és tőkeprogramokkal is támogatják: egyrészt a likviditás biztosítására, másrészt, hogy ne kerüljenek a magyar vállalatok idegen kézbe.
Mindez azt jelenti, hogy közel 2000 milliárd forint kedvezményes hitel érkezik a piacra, és több mint 500 milliárd forint értékű állami garancia párosul hozzá.
Madár István, elemző szerint fontos az is, hogy a figyelem és a segítség fókuszába a főként hazai tulajdonú vállalkozások kerültek.
A kormány a támogatási programjában több olyan nemzetgazdasági ágazatot is megnevezett, amelyre kiemelten figyel. Ezek a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, valamint a film- és kreatívipar.
A GDP 10 százalékot elérő turizmus támogatására önmagában 600 milliárd forintot fordít a kormányzat, amely a szakértő szerint kénytelen volt úgy megtervezni a cselekvési programját, hogy még nem rendelkezik pontos adatokkal a gazdaság megtorpanásának mértékéről.
„A vállalkozásokat nézve némi öröm az ürömben, hogy a visszaesés lehetőséget ad a korábban elhalasztott beruházások végrehajtására, illetve a korszerűsítésére, a digitalizációra történő átállásra” – teszi hozzá Virovácz Péter.
Szakértők szerint a hazai pénzügyi rendszer stabilizálódását segítheti elő az is, hogy a jegybank nullára csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját. Ez azt jelenti, hogy további 250 milliárd forint szabadul fel a bankok számára, ennyivel növekszik a pénzintézetek likviditása.
A 2020-as büdzsét tavaly júliusban fogadta el a Parlament.
Abban a kormány még négy százalékos gazdasági növekedéssel és minden idők legalacsonyabb deficitjével, egy százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt. Emellett a biztonsági tartalék mértékét is minden korábbinál nagyobb mértékben, a GDP egy százalékában határozta meg a kormány. A koronavírus-járvány azonban az idei büdzsét is alapvetően átírja. A válság módosítja az ország növekedési pályáját, illetve a kiadások és bevételek mértékét is.
A kabinet március második felében kezdte el kidolgozni a válsághelyzethez igazított költségvetést. Az új hiánycélt Orbán Viktor a gazdaságvédelmi akcióterv második etapjának bemutatásakor ismertette. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány célja a válsághelyzetben is a fegyelmezett költségvetés. Ennek megfelelően a hiánycélt a korábban tervezett egy százalékról 2,7 százalékra emelték.
Regős Gábor úgy véli: a kormány a későbbiekben ezen a hiánycélon is módosíthat még, amennyiben a válsághelyzet miatt arra szükség van.
„Ez egy elhúzódó krízis esetén lehet indokolt” – mondja a Századvég közgazdásza, aki szerint a deficit anélkül is növekedne, ha a kormányzat nem hozna semmilyen intézkedést a mostani helyzet kezelésére.
A válsághelyzet miatt már az Európai Unió is lazított szabályain
A költségvetés túllépésére vonatkozó három százalékos maastrichti kritériumot például felfüggesztették. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok a mostani rendkívüli helyzetben ezt a határértéket büntetlenül átléphetik.
Kiszelly Zoltán szerint, a fegyelmezett költségvetés-politika az ország gazdasági függetlenségét biztosíthatja. Egy gazdaságilag független ország pedig a magyar vállalatok és a magyar emberek érdekeit tudja szem előtt tartani gazdaságpolitikájában.
„Az az ország szabad, amelynek vannak tartalékai, és nem mások adóságából él, nem másokra van utalva, hanem saját erejéből tud megélni. És igazából azt látjuk, hogy ez a válság az eurózóna déli részében nagyon komoly változást fog hozni. Olaszország adóssága 130 százalékról 150 százalék fölé fog menni. Azt is látjuk, hogyha bevezetik a koronakötvényeket vagy bármilyen más közös eladósodási formát az eurózónában, az az északi eurózóna országok finanszírozási igényét is megnöveli” – fejtette ki.
A magyar állam finanszírozását az MNB is segíti. A jegybank vezetősége április 1-jén ugyanis arról döntött, hogy
tavalyi nyereségének mintegy 98 százalékát befizeti a költségvetésbe.
Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 254,7 milliárd forintos nyereségéből mintegy 250 milliárd forintot fizetett be osztalékként a központi bank.
A 250 milliárd forintos összeg a GDP több mint 0,52 százalékának felel meg, amivel a jelenlegi válsághelyzetben növekszik az állam mozgástere, és javul a költségvetés egyenlege is. A Magyar Nemzeti Bank szerint az osztalékfizetést többek között az tette lehetővé, hogy másfél éve a jegybank jelentős mértékben növelte, a tízszeresére emelte az ország aranytartalékát.
