Szabó Lajos rendszeresen meglep bennünket. A Szpari szurkolója minden héten bejön a szerkesztőségbe, ahol pár mondatban elmondja véleményét a legutóbbi mérkőzésről, majd elmaradhatatlan diplomatatáskájából előhúz egy statisztikákkal teleírt lapot, mely általában a Spartacus következő ellenfelével kapcsolatos. Ezúttal azonban nem ez szerepelt rajta, hanem, hogy a Nyíregyházi Televíziónak a REAC elleni volt az 500. Szpari meccs közvetítése az elmúlt harminc évben. Beleértve felkészülési, Magyar Kupa, NB I-es, NB II-es és NB III-as találkozókat is.
Jártunk Szombathelyen, Sopronban, Bodajkon és Komlón is, de közvetítettünk az MTK, a Honvéd, a Ferencváros és az Újpest stadionjából is. Együtt örültünk a csapattal az osztályozón kivívott NB I-be jutásnak, az UTE elleni idegenbeli döntetlennek, a Debrecen 4–2-es legyőzésének, vagy a III. Kerület elleni sikernek. Közvetítettük Valerij Kapacina álomgólját, Szatke Zoltán fejeseit, Csehi Tibor találatát, és Bajzát Péter ollózós gólját. Felvételt készítettünk állványról, svédszekrényről, a pálya széléről (képünkön), tetőről, várablakból (!). Volt, hogy húsz percig kerestük a stadiont, miközben a bejáratnál álltunk, és volt, hogy beálltunk a fák közé az Üllői úton, hogy a Fradi szurkolók ne rongálják meg az autót. De olyan is előfordult, hogy a pálya szomszédjában lakó néni saját lakásának konnektorába dugta be a hosszabbítót, mert a stadionban nem volt áram, vagy a játékvezető szólt, jelezzünk neki, ha kezdhet. Előfordult, hogy az operatőr a szemből sütő nap miatt háromból két gólról is lemaradt, vagy a nem megfelelően meghúzott állvány miatt pár percig a stadion fölött köröző varjakat láthatták a nézők a meccs helyett. Esett le kazetta a közvetítőállásból, és olyan is elhangzott adásban: „Megalázzuk a hurkásokat!” Ezt a felvételt a Debrecen TV is átvette... Olyan edzőkkel beszélgethettünk, mint Dalnoki Jenő, Burcsa Győző, őze Tibor, Sándor István, Lucsánszky Tamás vagy most Mátyus János. A sort pedig lehetne folytatni, mindenkihez rengeteg emlék kapcsolódik. Hiába, 500 meccs alatt sok dolog történt...

Dankó László