Kadétok, katonák és lelkes támogatók vonultak Nyírbátor utcáin február 15-én. A XIX. országos Doni Hősök Emléktúra és VII. megyei emlékmenet résztvevői a dél-nyírségi városból indultak, hogy négy nap alatt 100 kilométert gyalogoljanak. A legnagyobb feltűnést a magyar, orosz és német katonának öltözött hagyományőrzők keltették. Köztük volt olyan is, aki személyes érintettsége miatt jött el az emléktúrára.

Nekem családi vonatkozása is van a Don-kanyari hősöknek, mivel dédnagypapám ott harcolt és szerintem ezen túl is fontos dolog, hogy a fiatalok megemlékezzenek a hősökről.

– mesélte el a nyíregyházi Majoros Dávid.

Kisiskolástól a nyugdíjasig

Az idei menet különlegességét az adta, hogy a legfiatalabb tagja 9, míg a legidősebb 72 évesen teljesítette a távot. A nyíribronyi általános iskolás, Majoros József nevetve mondta:

Azért veszek részt a túrán, mert szeretek itt lenni, meg találkozom barátaimmal és együtt végig sétáljuk a távot. Ha meg nem bírjuk, egymást tologatjuk!

További képekért kattintson a fotóra!

A nyugdíjas Karakó József kihívásként tekintett a távra:

Én meg mint öreg róka indulok el, mert már nem 18 éves vagyok, látszik is egy kicsit rajtam. De én meg azt mondtam, ha azok a katonák meg tudták tenni, nagy veszteségek, véráldozatok árán meg tudták csinálni, akkor ennyivel tartozunk nekik.

Vízhólyag nélkül kevesen ússzák meg

A szervezők szerint a túra valódi megpróbáltatás, és a menetelők ízelítőt kapnak abból, min kellett a magyar honvédeknek átmenniük a világháborúban. Ettől válik a tanult történelem valósággá, a hazafias nevelés pedig élménnyé.

Valóban van úgy, hogy fáj a csípőnk, fáj a lábunk, van vízhólyagunk, de talán azt tudom elmondani, hogy még futnak is a gyerekek, tehát az utolsó etapnál, az utolsó 25 km-nél már nem akarják abbahagyni, és azt mondják, hogy mennének még egy hétig is.

– tette hozzá Mákné Kovács Zsuzsanna, a Honvédsuli Egyesület elnöke.

150 ezer katona soha nem tért haza...

150 ezer elesett és 50 ezer túlélő magyar katona előtt tiszteleg a Doni Emlékmenet. 1942 tavaszától ugyanis német felkérésre több mint 200 ezer magyar bakát vezényeltek a keleti frontra. A kegyetlen küzdelmek során a hadsereg ¾-e megsemmisítő vereséget szenvedett.

Szörnyű harcok alakultak ki, ennek a harcoknak a II. Magyar Hadsereg a többi  szövetséges hadsereggel együtt hatalmas veszteségeket szenvedett és benne valahol Nyíregyháza és Nyírbátor is részesült.

– részletezte Báthori Gábor, történész.

Az emlékezés virágai sem hiányoztak

A menet résztvevői Nyírbátorban megkoszorúzták a II. világháborús emlékszobrot. A túra végén pedig a nyíregyházi megyeháza előtt tisztelegtek a hősök előtt. Ezen a megemlékezésen részt vett a honvédelmi minisztérium helyettes államtitkára is, aki üdvözölte, hogy több tucat fiatal teljesítette a 100 km-es próbát.

Nagyon fontos kérdés az, hogy az a hősies tevékenység az valahogy beivódjon a mi fialtjainkba, tudják azt, hogy a haza védelme sokszor áldozatokat követel és ha a haza kéri ezt az áldozatot, akkor ezt az áldozatot meg kell hozni.

– szögezte le Erdélyi Lajos a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára.

Kelet-Magyarország hatalmas veszteségeket szenvedett

A doni emlékmenet most az egykori szabolcsi katonákról is szólt, mert a Nyírbátorból és Nyíregyházáról indult ezredek különösen nagy veszteségeket szenvedtek.

Közel 5 ezren indultak és csupán 800-an tértek haza. Pontosan akkor érkeztek meg a frontra, amikor az oroszok nehéztüzérséggel, tankokkal és rengeteg emberrel törték át a vonalakat és ami szegény honvédeink, a szabolcsiak, szatmáriak és a keletiek puskák nélkül, hadtáp nélkül, nyári felszerelésben nélkül voltak kénytelenek a T34-es tankokkal, katyusákkal és az orosz dobtáras fegyverekkel felvenni a harcot.

– mondta el Ulrich Attila, történész. A XIX. Országos Doni Hősök Emléktúra és VII. Megyei Emlékmenetet 42 települést érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Honvédsuli Egyesület közreműködésével valósult meg.

Z. Pintye Zsolt