Valóságos csörte volt a múzeumban
Másodjára ünnepelték meg a Magyar Kard Napját a Jósa András Múzeumban. Az alkalomból kiállítás nyílt az intézményben, amely a magyarság hagyományos fegyverét a középkortól a huszárság alkonyatáig mutatja be. A Magyar Kard Napján a múzeumban több szablyavívó iskola tagjai tartottak bemutatót, és szakértők ismertették az új kiállítás anyagát. Az eseményen részt vett Máday Norbert, a Magyar Szablyavívó Iskola alapítója is.

A Bocskai Lövészdandár zenekara adott térzenét szombat délután a Jósa András Múzeum előtt. Az egyenruhás zenészek a Magyar Kard Napja alkalmából játszottak és csábították a látogatókat az épületbe. Eközben a múzeum emeleti folyosója ideiglenesen egy vívóiskola pástjává alakult át. Több szablyaiskola növendékei tartottak bemutatót. Ráadásul a profik mellett a kisebbek is gyakorolhatták a vívás tudományát.

Nyíregyházán a második alkalommal ünnepelték meg a Magyar Kard Napját. Bene János igazgató Wesselényi Miklóst idézve azt mondta, ennek a fegyvernek köszönheti a magyarság mindazt, amilye van. A különleges ünnepnap ugyanakkor egy másik történelmi alakhoz, Zrínyi Miklós kötődik a legszorosabban. Az ötletgazdák a költő és hadvezér születésnapját jelölték meg a Magyar Kard Napjának.

– Nemcsak fegyverrel, hanem a maga irodalmi műveltségével is harcolt ezért a hazáért, hiszen mit írt? Azt írta; nem írom pennával, fekete tintával, de szablyám élivel, ellenség vérivel, az én örök híremet – idézte a költőt Bene János, Jósa András Múzeum igazgatója.

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Máday Norbert is. A Magyar Szablyavívó Iskola alapítója szerint a kard a hazafias nevelés jelképe.

– Nincs fontosabb üzenet, mint ez a kicsi gyerek. Nem a mobiltelefonját fogja, még nem. Nem a számítógépét bütyköli, hanem fogja a kis kardját, mert a szülei nagyon helyesen ezt az eszközt választották neki játszótársul – hangsúlyozta Máday Norbert.

Az ünnepségen egy kiállítás is megnyílt a múzeumban, amely a kard történetét mutatja be. A vitrinekben a kézifegyver útját a középkortól kezdve a huszárság alkonyatáig mutatja be.

Z. Pintye Zsolt

(Fotó: Kohut Árpád)