20. A nyíregyházi Sóstói-erdő

A Nyíregyháza területén található Sóstói-erdő mintegy 370 hektáros tömbje homoki tölgyes maradványként a Kárpát-medence egyik leginkább visszaszorult erdőtípusát képviseli. A gazdag vadvilágra utal, hogy sokáig farkas és vadmacska is élt az erdőben. Jelentős arányban váltották föl az őshonos kocsányos tölgyeseket akáccal, erősen csökkent a talajvízszint, ugyanakkor a vágáskor jelentősen emelkedett. Az erdő területének jelenleg 1/3-át alkotják idős kocsányos tölgyesek és 20% az őshonoshoz közeli összetételű felújítások aránya. A nem őshonos fafajú állományok a terület felét teszik ki. Az erdő szinte teljes egésze parkerdő rendeltetésű, ennek megfelelően a lakosság körében rendkívül kedvelt kirándulóhely. Számos erdei létesítmény és tanösvény szolgálja a kirándulók kényelmét. Védett növényritkaságai közül kiemelendő a réti kardvirág és a ligeti csillagvirág, valamint a fokozottan védett magyar nőszirom. A mintegy 100 megfigyelhető madárfajból talán a mintegy 10 pár itt költő macskabagoly, a szép állománnyal rendelkező fekete harkály és a fokozottan védett fekete gólya jelenléte a legérdekesebb. A régi időkben a vízállásokat halastóként, kenderáztatóként, vályogvető helyként, a nedves tisztásokat kaszálóként vették igénybe. A cserjésekben boronának, seprűnek, vesszőnek vágtak ágakat, a bogyókat festőanyagnak gyűjtötték. Emellett méhészet, gombászás, cserkéreg-nyerés, makkoltatás, legeltetés és vadászat is folyt. Az erdő védelmét szolgálja, hogy a Natura 2000 hálózat kialakításakor az erdő területének 2/3-ad része került „Sóstói-erdő” néven, HUHN20109 azonosító kóddal az európai közösségi jelentőségű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek sorába.