Vigyázzunk a sünökre a tavaszi kertgondozás idején!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a kertgondozási időszak tavaszi beköszöntével felhívja a lakosság és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy az éjszakai életmódot folytató, védett keleti sün előszeretettel választ telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben és parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat. A nőstények itt ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés akár teljes süncsaládok pusztulását is okozhatja.

Ha ilyen növényi hulladékból álló rakással kell dolgoznunk, az esetleg ide húzódó állatok védelme és saját lelkiismeretünk megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi egyszerű óvintézkedéseket betartani:

– Első lépésként, fentről lefelé haladva előbb a vasvilla nyelével, majd kesztyűs kézzel forgassuk át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta sün.

– Ez az óvatosság különösen ajánlott a május–júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek.

– Soha ne gyújtsuk fel az ilyen rakásokat – ez egyébként is tilos –, mert a lángok elől a felnőtt sünök sem tudnak elmenekülni. Védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért könnyen megégnek.

– Ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket találunk, semmiképpen se szedjük össze a kölyköket, és ne próbáljuk otthon felnevelni őket. Inkább pakoljunk vissza kellő vastagságú rétegben ágakat és leveleket a fészekre, majd hagyjuk a nőstényre a továbbiakat. A lakott gallyrakások elbontásával meg kell várni – körülbelül négy-öt hetet –, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, és más búvóhelyet tudnak találni.

– Alternatív, hosszú távú megoldás lehet, ha a közelben – például bokrok között – hullott lombból és gallyakból állandó sünmenedéket alakítunk ki. Ezt egész évben újratölthetjük a lenyírt fűvel, majd ősszel a frissen lehullott lombbal.