Vélemények helyett tények a jelenleg zárva tartó Júlia Fürdőről
Időről időre felmerül a közbeszédben a városi tulajdonban levő Júlia Fürdő sorsának kérdése, melyről többször beszámoltunk már különböző felületeken. A momentán zárva tartó létesítmény üzemeltetője, a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója jelezte, nemrégiben közérdekű adatigénylés keretében is megválaszolt kérdéseket, ugyanakkor ennek ellenére információhiányból fakadó felvetések kerülnek elő rendre a nyilvánosságban. Matavovszky Dánielt arra kértük, adjon rövid, összefoglaló tájékoztatást a leggyakrabban felmerülő kérdésekről, melyek érintik az alapvető gondokat, a pillanatnyilag elérhető lehetőségeket és a megoldás keresését – hiszen a Júlia sorsa nem dőlt el, csak reális okokból jelenleg lehetetlen a nyitvatartási.
– Mi a probléma alapja, ami az energiaválságos bezárás után nem tenné lehetővé egyszerűen a nyitást?
– A Júlia Fürdő új rányitását több műszaki probléma is nehezíti, amelyek részben összefüggenek, részben pedig egymástól függetlenek. A 2007-ben történt felújításkor a földszinti zuhanyzókat átalakították. Ekkor a zuhanyzókban nem megfelelő módon kivitelezték a vízszigetelést, valamint gyári hibás csaptelepeket építettek be. Ezek következtében éveken keresztül szivárgott a víz a pincefödémbe. Ennek először 2012-ben voltak látható jelei, amikor a víz a pinceszinten megjelent a födém alatt. Ekkor a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a szükséges javításokat elvégezte mind a csaptelepek, mind a szigetelés tekintetében, aminek köszönhetően a vízfolyás megszűnt. Csak évekkel később – amikor a pinceszinten a mennyezetről betondarabok váltak le – derült ki, hogy a födémbe jutó víz súlyos károkat okozott. A statikus szakemberek először aládúcolást rendeltek el, majd később az érintett rész lezárásáról határoztak. Márpedig zuhanyzók nélkül elképzelhetetlen egy fürdő üzemeltetése.
– Bár most átfogó megújításról beszélünk, 2010 után is történtek kisebb-nagyobb beavatkozások – azoknak volt haszna?
– Az elmúlt időszakban több felújítás is történt a Júlia Fürdőben. 2012-ben termálkút-felújítás, álmennyezet- és burkolatjavítás és -csere, szauna- és fűtési rendszer-rekonstrukció történt. 2018-ban korszerű nyílászárókat építettek be, napelemrendszer létesült, az úszómedence tetőszerkezetet felújították, de burkolatjavítási és esztétikai javítások is történtek. Ezek a korszerűsítések egyrészt szükségesek voltak ahhoz, hogy a fürdő abban az időben működni tudjon, hiszen már akkortájt is 50 éves volt az épület. Másrészt az energetikai korszerűsítés hatása a mai napig hasznosul: a napelemek termelése a villamosenergia-felhasználásunkat csökkenti, a homlokzati hőszigetelés és nyílászárócserék az épület temperálásában nyújtanak segítséget, hiszen az épület fenntartása és őrzésé folyamatos. Ezekhez az elemekhez egy későbbi (adott esetben teljes) felújításkor sem kell már hozzányúlni. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezek a felújítások összeg szerűségben meg sem közelítik azt a 2 milliárd forintos összeget, amire most szükség lenne az új rányitáshoz. A korábban rendelkezésre álló források elegendőek voltak ahhoz, hogy a kút élettartamát ki lehessen tolni, vagy hogy a normál üzemelés biztosított legyen, de nem jelentette a fürdő teljes felújítását, csak a lokális problémák átmeneti kezelését.
– Elég lenne csak bizonyos részeket renoválni, vagy komplex rekonstrukció szükséges? Ha igen, nagyságrendileg mennyiből?
– A fenti problémák miatt a felújítás elengedhetetlen. Sajnos a károsodott födém cseréje érinti a födémben vagy ahhoz kapcsolódóan futó közműhálózatokat is, amiket szintén kompletten cserélni lenne szükséges. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a villamosenergia-hálózat az épület nagy részén 60 éves, ami bár jelenleg működik, de egy nagyobb volumenű felújítás során cserélendő lenne, hiszen ekkora üzemeltetési kockázatot nem lenne szabad hagyni az épületben. A vízgépészeti rendszerek, lekezelők, fűtési elosztók szintén korszerűtlenek, nem felelnek meg a mai kor követelményeinek, így egy jövőbeli felújításkor ezek cseréjével is kalkulálunk. Sok helyen válik le a burkolat, a termálmedence mellett a falon a mozaik rossz állapotban van, így ezek felújítása is szükséges. Műszakilag teljesen átvilágítottuk a jelenlegi állapotot és egy működőképes, a mai kor igényeinek megfelelő állapot elérése nagyságrendileg 2 milliárd forintba kerülne.
– Változtak-e időközben például a medencékre vonatkozó szabályok?
– A fürdő üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok változása miatt szükséges üzemeltetési feladatokkal is kalkuláltunk a felújítás költségvetésében. A medencék vízgépészete elavult, nem felel meg az előírásoknak. Az utóbbi időben szigorodtak a víz minőséghez kapcsolódó határértékek is, amiket a meglevő gépészettel nem lehetne teljesíteni.
– Fontos kérdés: milyen a vizet adó kút állapota?
– A kutat 1964-ben alakították ki, ennek megfelelően az életkora már jelentősen meghaladta az eredetileg tervezettet. A vízhozama jelentősen lecsökkent, a korábbi 700 l/perc vízhozamról körülbelül 150 l/percre. Már a fürdő bezárása elött is szűkös volt a kapacitása, a folyamatosan megjelenő homok az üzemeltetést nehezítette. A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. több kísérletet is tett a kút felújítására. A kút alsó – legnagyobb mértékben károsodott – vízadó rétegét úgymond visszacementáltuk, homokfogó berendezést építettünk be a gépészeti rendszerek védelmében, de a kút állagromlását ez csak lassítani tudta. A kút már nem tudja a fürdő vízigényét kielégíteni. Új kút fúrására társaságunknak hatályos vízjogi létesítési engedélye van.
– Mennyibe kerülne a fenntartása, milyen tervezhető jegyárakkal, veszteséggel?
– A fürdő új rányitását követően sem lenne könnyű feladat az üzemeltetés. Ennek oka az, hogy bár sokaknak fájó a Júlia Fürdő hiánya és hiányzik nekik ez a létesítmény, de a vendégszám a bezárás előtti 10 év átlagában is mégiscsak roppant alacsony volt, ami nagyságrendileg 100 ezer vendéget jelentett évente. Ez első hallásra soknak tűnhet, de ha elosztjuk 365-tel, napi 273 vendégről beszélünk, beleértve az úszásra érkező gyerekeket is. Nagyon speciális adottságú fürdőktől eltekintve nincsen olyan fürdő az országban, ami egész éves nyitva tartassál ilyen komplex szolgáltatásokat tudna nyújtani 100 ezer vendéggel rentábilisan. Ha a jegyárakat megdupláznánk a veszteség minimalizálása érdekében, akkor is 100 millió forint körüli veszteséggel kalkulálunk, hangsúlyozom, 100%-os emelkedés mellett. Ha „csak” az inflációnak megfelelő jegyáremeléssel számolnánk, akkor ez a veszteség meghaladná az évi 200 millió forintot is – magyarán ennyi kárt okozna rendszeresen a városnak, városlakóknak, napi szinten számolva közel ötszázötvenezres tétel lenne. Ráadásul úgy, hogy a 2 milliárd forintos beruházás értékcsökkenésével, vagyis a beruházás megtérülésével még csak nem is számoltunk. Természetesen a beruházás költségvetésében már számoltunk az energiahatékonyság növelésével, a geotermikus energia hasznosításával, ennek hiányában az üzemi veszteség még nagyobb lenne.
– Ha már országos összefüggésekre hivatkozott, máshol milyen megoldásokat választottak?
– A fürdök gazdasági helyzete az egész országban nehéz. A legtöbb létesítmény önkormányzati tulajdonban van és egyáltalán csak azért képes működni, mert az önkormányzat a veszteséget az ott élők és a bevételt hozó turizmus, a jelentős idegenforgalmi érdeklődés miatt finanszírozni tudja. Így történik ez Nyíregyházán is, hiszen a sóstói Aquarius sem tudna a város hozzájárulása nélkül rentábilisan működni, hozzátéve azt, hogy ezt a támogatást az utóbbi években jelentősen sikerült csökkenteni. Ezzel együtt rendszeresen érkeznek hírek olyan fürdőkről is, amik átmenetileg vagy véglegesen bezárnak, mert nem tudja a helyi önkormányzat a terhéket viselni. Szerencsére Nyíregyházán nemcsak az Élmény fürdő, de nyári szezonban a Parkfürdő és a Tofudról is rendelkezésre áll, de egész évben elérhető a városi uszoda is a városlakóknak és az ide látogatóknak.
– Egyáltalán: milyen forrásokból lehetne felújítani?
– A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-nek saját forrása ilyen nagy volumenű felújításra nincsen. A banki finanszírozás a kamatköltségek és a – várhatóan – nem megtérülõ beruházás miatt szintén nem merülhet fel. Társaságunk és Nyíregyháza MJV Önkormányzata azonban folyamatosan keresi azokat a pályázati lehetőségeket, amiket felhasználva lehetõség nyílna az épület felújítására, a meglevő műszaki problémák kezelésére. Mivel a fürdök helyzete országosan sem túl könnyű, még a legnagyobb fürdök is nagy nehézségek árán tudnak rentábilisan vagy annak közelében működni, szükségszerű, hogy a közeljövőben pályázati forrásokat nyissanak meg a kiemelt turisztikai jelentőségű városok elött, hogy a versenyképességüket meg tudják őrizni. Jelenleg ilyen pályázati lehetőségről nincsen tudomásunk. Azonban a műszaki tartalom rendelkezésre áll ahhoz, hogy a megfelelő pályázati lehetőség esetén lépni tudjunk.
– Leginkább az idősebb korosztály használta a Júliát, most hogyan igyekeznek kiszolgálni a nyugdíjasok igényeit?
– A Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a Júlia Fürdő bezárását követően több olyan lépést is tett, amivel próbáljuk a korábbi „Júlia fürdős” vendégeket kiszolgálni. Ilyen lépés volt a kedvezményes belépőjegyek bevezetése is. A nyugdíjas vendégek mindennap kedvezményben részesülnek, de minden héten hétfőn és csütörtökön nyugdíjas napokat tartunk, amikor rendkívül kedvező jegyárért várjuk okét. Ezek a napok roppant népszerűek a körükben, naponta több százan érkeznek az Élményfürdőbe. Évente kétszer egészségnapot is tartunk, amikor 1000 forintos jegyárral és szűrővizsgálatokkal, vízitornával várjuk a vendégeinket. A legutóbbi ilyen alkalmon több mint 600-an vettek részt. A sóstói Aquarius Élményfürdő megközelítése nem okoz szerencsére számukra problémát, hiszen a városi buszjáratokkal jól tervezhető és könnyen megközelíthető a fürdő, a tömegközlekedés ráadásul ennek a korosztálynak díjmentes.
– Hogyan ér össze a korábbi, júliás gyógyászat a sóstói, erre épült szárnnyal?
– Az Élményfürdő gyógyászati részlegének a megépülése elött a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. a gyógyszolgáltatásait túlnyomórészt a Júlia Fürdõben nyújtotta. Az új gyógyászati részleg megépülését követően a két létesítmény párhuzamosan is fogadott vendégeket. Összességében elmondható, hogy az elmúlt 10 évben – a Covid-járvány éveit nem nézve – a társaság által nyújtott medencefürdő-kezelésszám számottevően nem változott, következésképpen a korábban a Júlia Fürdőben nyújtott kezelések megjelentek Sóstón. Az egyéb kezelések számának tekintetében jelentős bővülés is tapasztalható, köszönhetően a sóstói létesítményben nyújtott szélesebb korú szolgáltatási palettának és a kiemelkedő színvonalnak.
– A szauna is közkedvelt volt a Júliában, mi a megoldás a növekvő igényekre?
– A Júlia Fürdőben valóban sokan szerették a szaunákat. Ez Sóstón is így van, különösen kedvelik a vendégek a szaunaprogramokat, amiket szakképzett szaunamestereink tartanak. Felismerve a vendégigényt, folyamatban van egy új 60 fő befogadóképességű szauna építése, így hamarosan még több vendéget tudunk majd kiszolgálni. Ezzel párhuzamosan új szaunamestereket is képeztünk, a régi kollégák pedig ismeretmegújító képzésen vettek részt, reméljük, hogy a vendégeink örömmel fogadják majd a programokat az új szaunában is.
– Sokan nosztalgiának arról is, hogy sokan itt tanultak meg úszni...
– Én magam is itt tanultam meg úszni, és ugyanolyan nosztalgiával tekintek a fürdőre, mint sok más városlakó. A Júlia szolgáltatásai közül jelenleg egyedül az úszómedence az, amit a nyári szezonon kívül nem tudunk egy helyen biztosítani a vendégeknek. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az úszómedencéknek a legrosszabb a kihasználtsága minden fürdőben, a vendégek körében kevésbé népszerű, mint a termálvíz vagy a szauna szolgáltatások. 2023 nyarán tettünk Sóstón egy kísérletet, a reggeli órákban megnyitottuk az úszómedencét 1500 forintos jegyárral a reggeli úszóknak, de az érdeklődés rendkívül csekély volt, 2-3 fő úszott Sóstón naponta. Fontos tényező az is, hogy a városban egész évben rendelkezésre állnak más létesítmények is az úszást kedvelőknek, úszni tanulóknak, gondolva az Eissmann Városi Uszodára hajnaltól kora délutánig és rendezvénymentes időszakban egész hétvégén, de az Arany iskoláé is elérhető késő délutánonként, továbbá ott az egyetem uszodája, így a városlakóknak ez a szolgáltatás több helyszínen biztosított.
A kérdés egyszerűbben is megközelíthető, közérthető, a háztartásokra is levetíthető példával. Ha valakinek az ingatlanában van két-három fürdőszobája, amiból az egyik korlátozottan válik használhatóvá, miközben meg tudja oldani a tisztálkodási kérdéseit másik helyiségben is, azonnal hozzákezd-e a felújításához? Különösen úgy, ha a rendelkezésre álló családi forrásokból másra, akár lényeges beruházásokra kell költenie? Így van ez a városnál is: a lehetőségek adottak, s bár jó volna az azonnali felújítás, az elérhető önkormányzati forrásokból most is utakat, járdákat, kerékpárutakat, parkolókat újítottak fel az elmúlt félévben – nem is lehet kérdés a prioritás, ha õszintén belegondolunk.
– Most hogyan vigyáznak rá, megadva a mozgásteret a tulajdonosi döntésnek?
Fontos feladatunk az állagmegóvás, hogy az épület korából és a fent részletezett műszaki problémákból adódó hibák ne súlyosbodjanak. Gondozzuk a parkot, eltakarítjuk a havat és a falevelet, az épületet temperáljuk és rendszeresen átszellőztetjük, hogy a penészesedést megelőzzük. Az elmúlt évben volt beázásunk, amit javítani kellett. Mindent megteszünk, ami szükséges ahhoz, hogy ne romoljon tovább az épület állapota.
