Ősszel új rendelet jelenik meg a vadkárrendezésről, valamint a hatósági trófeabírálat paramétereinek enyhítéséről – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter a Zala megyei Pölöskén tartott országos vadásznapon.

Semjén Zsolt egyebek közt arról beszélt, hogy Európa egyik legjobbja a magyar vadászati törvény, amelynek részeként még az ősszel rendeletben szabályozzák a vadkárok rendezésének szabályait, amelyet az agrár- és a vadászkamara, valamint a magán- és állami erdészetek közös kompromisszumos javaslatával készítettek elő.

Nagy István arról tett bejelentést, hogy

ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet,

amellyel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.

A Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő Sohollári-völgyben tartott programon a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők „zaklatása”.

Ötévente felülbírálja az engedélyeket a rendőrség

Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze.

Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata – közölte Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy

két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus.

A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát.

A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított – a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló – adókönnyítések tovább éljenek.

A vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum

A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.

Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak,

a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják.

Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.

Nagy István agrárminiszter a trófeabírálati paraméterek újraszabályozása kapcsán azt fejtette ki, hogy a 2037-ig tervezett szakmai munka kereteit a tájegységek vadgazdálkodási terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek alapozzák meg, ezek tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyek alapján a hatósági trófeabírálat készül.

Az eredményes vadgazdálkodás nem valósítható meg a szakszerűtlen elejtések miatti szankciók nélkül, ezért

még idén megjelenik a korrigált trófeabírálati értékeket tartalmazó rendelet.

Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését.

A vadgazdálkodók vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat

A veszélyhelyzet okozta, gazdaságilag is nehéz időszak ellenére a tárca, a vadászok és a vadgazdálkodók országszerte 40 helyszínen 10 ezer adag vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat.

Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos – aki jelezte, hogy negatív koronavírus-tesztek és hatósági engedélyek birtokában vesz részt a rendezvényen – egyebek mellett azt mondta: a vírus okozta kihívások ellenére sem állt meg a szervezés.

A kiállítás bizonyítéka lesz annak, hogy az 1971-es hasonló rendezvény után 50 évvel a magyar vadászok ugyanúgy elkötelezettek a természet szeretete és a hagyományok iránt. „Nincs szükség politikai mozgalmárságra” ahhoz, hogy bizonyítsuk, mit jelent számunkra a természet védelme – fogalmazott.

Megjegyezte:

a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét,

és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű karitatív vagy segítő vadászatok elindítása, amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.

Megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét

Kovács Zoltán a vadásznapon jelentette be, hogy megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét, amely a világban is népszerű rövid- és drótszőrű fajtákat egyértelműen Magyarországhoz köti. A hungarikumnak számító magyar fajta tenyésztési, vizsgáztatási paramétereit a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségével dolgozzák ki, de nemzetközi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kormány által „kistafírozott” kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai.

Az agrárkamara tavaly 1,5 milliárdot, saját erőként pedig 2,4 milliárdot tettek a vadgazdálkodási alapba, amiből például ifjúsági oktatóközpontot alakítottak ki már 10 megyében, de az ország minden megyéjében lesz hasonló 2022-ig.