Tűz fölött, föld alatt – Több ezer éves receptek elevenednek meg a Sóstói Múzeumfaluban

Mit ettek a kelták, a rómaiak vagy a honfoglaló magyarok? Milyen íze lehetett egy több ezer évvel ezelőtti ételnek? Ezekre a kérdésekre is választ ad a „Tűz fölött, föld alatt” Régészeti Gasztronómiai Fesztivál, amely július 25-én várja a látogatókat a Sóstói Múzeumfaluban. A különleges programon a történelem nemcsak megelevenedik, hanem meg is kóstolható. A rendezvény részleteiről Piros-Pozdora Máté régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársa beszélt a Nyíregyházi Televízió Szieszta című műsorában.

A régészetet legtöbben ásatásokkal, cserépedényekkel vagy fegyverekkel azonosítják. A Sóstói Múzeumfalu új rendezvénye azonban egészen más oldaláról mutatja be a múltat: az ételeken keresztül. A szervezők célja, hogy a látogatók ne csupán halljanak őseink mindennapjairól, hanem saját ízélményükön keresztül is közelebb kerüljenek a történelemhez. Magyarországon is ritkaságnak számít, hogy régészeti kutatások alapján rekonstruált fogások készülnek, amelyeket a közönség meg is kóstolhat.

Történelmi receptek kelnek életre

Július 25-én, 10 és 18 óra között mintegy tíz-tizenkét történelmi étel készül el korabeli alapanyagok és régészeti kutatások alapján rekonstruált receptek szerint. A kínálatban szerepel többek között újkőkori zöldséges marharagu alakorlepénnyel, vaskori gyümölcsös vadhúsragu hajdinával, római árpaleves, zöldfűszeres sült sertéscomb, mézes libum – a rómaiak áldozati lepénye –, honfoglalás kori krémsajt, valamint kelta mézsör is. A nap során látványfőzések, előadások és folyamatos kóstolók várják az érdeklődőket.

Ízeken keresztül a történelemhez

A fesztiválon kelta, római és honfoglalás kori hagyományőrző csoportok idézik meg a Kárpát-medence egykori népeinek mindennapjait. A látogatók nemcsak a korabeli viseletekkel és használati tárgyakkal ismerkedhetnek meg, hanem betekintést nyerhetnek az egykori főzési technikákba és étkezési szokásokba is.

A szervezők célja, hogy a régészetet minden korosztály számára élményszerűen mutassák be, hiszen egy jól elkészített történelmi fogás sokszor közelebb hozza a múltat, mint egy vitrinek mögött kiállított lelet.

Mit mesélnek az edények?

A régészek ma már nemcsak a földből előkerülő tárgyakat vizsgálják. Kémiai és fizikai elemzések segítségével azt is meg tudják állapítani, milyen zsiradékot használtak egy-egy edényben, milyen hőmérsékleten készültek az ételek, míg az írásos források és a néprajzi párhuzamok tovább árnyalják a képet. Ezeknek a kutatásoknak köszönhetően ma már egyre pontosabban rekonstruálható őseink táplálkozása.

Egészségesebb volt-e a régi korok konyhája?

A szakemberek szerint erre nincs egyértelmű válasz. Elődeink szezonális alapanyagokból főztek, nem ismerték az ultra-feldolgozott élelmiszereket, ugyanakkor étrendjük jóval egyszerűbb volt, és a mai vitaminokkal dúsított élelmiszerek sem álltak rendelkezésükre. A fesztivál egyik érdekessége éppen az, hogy a látogatók saját maguk is összehasonlíthatják a múlt ízeit a mai gasztronómiával.