Szakmai nap az egyetemen – A népmesék fontosságára tanították a leendő pedagógusokat
A Nyíregyházi Egyetem Óvó- és Tanítóképző Intézete a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetséggel közösen szervezett szakmai napot a „Népmesék szerepe a gyermeknevelésben" címmel, amelyen a pedagógusok a mesemondás fejlesztő erejével és gyakorlati módszereivel ismerkedhettek meg. A rendezvény célja az volt, hogy a pedagógusok és a neveléssel, kultúraközvetítéssel foglalkozó szakemberek korszerű, élményszerű módszereket ismerjenek meg a mesemondás eszköztárából.
A mesék segítik a gyermekek fejlődését
A mesék különösen fontosak a gyerekek fejlődése szempontjából. Azért is nélkülözhetetlenek, mert olyan alapvető igazságokat közvetítenek, amelyeket a hétköznapi magyarázatoknál sokkal mélyebben, szimbolikus szinten értenek meg a kicsik. Az Óvó- és Tanítóképző Intézet és a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség rendezvényének célja, hogy a pedagógusok és a neveléssel, kultúraközvetítéssel foglalkozó szakemberek korszerű, élményszerű módszereket ismerjenek meg a mesemondás eszköztárából. Pintér Zsolt mesemondó, a szövetség elnöke előadás keretében ismertette a legfontosabb elemeket. Hangsúlyozta: számukra nagyon fontos, hogy népszerűsítsék a népmesék mellett az élőszavas mesemondást is.
– Több tudományos kutatás támasztja már alá, hogy mennyi sokféleképpen fejleszti maga az élőszavas mesemondás a gyermekeknek az érzelmi intelligenciáját, emlékezőképességét és számtalan más kompetenciát. Akár a narratív készségüket, hogy tudjanak beszélni. A 21. században nagyon sokan éljük életünket a digitális világban, a szociálisnak nem mondható digitális, szociális hálón. S a népmesemondással közel kerülünk egymáshoz, beszélgetünk, mesélünk, és hihetetlen sokat tud hozzáadni a pedagógusnak ahhoz, hogy ő jobb előadó legyen, jobban fel tudja magára hívni a figyelmet. A másik oldalon meg a gyermeknek a fejlődéséhez számtalan oldalról. S ezt próbáljuk segíteni itt az intézményben és számos más pedagógus intézetben
– mondta Pintér Zsolt.
A mesemondó úgy fogalmazott: a mesemondás személyes jelenlétével összekapcsolja a mesélőt a hallgatóval, ami fontos szempont. Egy szakmai előadást, valamint kompetenciafejlesztő foglalkozást követően gyakorlati mesemondó és mesejátszó műhelyt tartottak, mely interaktív formában vezette be a résztvevőket az élőszavas történetmesélés világába. Itt hét lépésben járták körbe a mesemondás fortélyait és kihívásait.
Fontos az intézet számára, hogy a hallgatók tapasztalatokat gyűjtsenek
Dr. Nagy Balázs, a tanítóképző intézet igazgatója fontosnak tartja, hogy a hallgatók oktatáson kívüli tevékenységekbe bekapcsolódva is tapasztalatokat szerezzenek, ilyen célt szolgált a szakmai nap is.
– A Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség prioritásként kezeli azt, hogy a népmesék, az élőszavas mesemondás a mindennapi gyakorlatban is jelen legyenek, a pedagógusok pedig tapasztalatokat szerezhessenek abban az irányban, hogy hogyan tudják majd ők ezt a mindennapi munkájukba beépíteni. Több ilyen rendezvényt is tető alá hoztunk az elmúlt években. Gondolok itt például a már a négyszer megrendezett Őszi Meseegyetemre, de nagyon jó a kapcsolatunk a Sóstói Múzeumfaluban is, ahol rendszeresen részt szoktunk venni a hallgatókkal úgynevezett minikurzusokon. Hiszen ennek a vidéknek, ahol mi élünk, egyébként is a folklórisztikai hagyományai rendkívül gazdagok
– fejtette ki az intézetigazgató.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé vált az egyetem pedagógus képzéseinek minden formája, melyek folyamatosan újabb oktatási területekkel bővülnek. Az igazgató hozzátette: azok a hallgatók, akik a jövő generációját fogják tanítani, fontos, hogy megfelelő szakmai képzésben részesüljenek. A mese mint alkalmazott műfaj éppen ezért már 3 tantárgyban is megjelenik, hogy a hallgatók minél színesebb és erősebb oktatást kapjanak és minél felkészültebb szakemberekként lépjenek a munka világába.
