„Mi látjuk a jövőt.!?” – Globális Klímavédelmi Konferencia

A klímaváltozást nem lehet megállítani, a következményei ellen viszont tenni lehet és tenni is kell. Erről beszélt Gelencsér András klímakutató a Nyíregyházi Egyetemen megrendezett „Mi látjuk a jövőt.!?” című Globális Klímavédelmi Konferencián. Rozinka Zsolt Illés, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a 2027-es költségvetés tervezete 171 milliárd forint többletet irányzott elő vízvisszatartásra, vízmegtartási programokra és víziközmű-építésekre.

A klímaváltozás hatásai mindennapjainkban, természeti környezetünkben és a gazdasági-társadalmi folyamatokban egyaránt érzékelhetők. Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Nyíregyházi Egyetem „Gondolkodjunk együtt, cselekedjünk együtt!” mottóval rendezett klímavédelmi konferenciát azzal a céllal, hogy a tudomány, a szakpolitika, a gazdaság és a társadalom képviselői ne csupán beszéljenek a problémákról, hanem közösen keressék a cselekvés lehetőségeit is.

Együtt gondolkodni, együtt cselekedni

A huszadik században a globális éghajlatváltozás és a növekedés határai egy nagyon szűk tudóskört érintettek meg. A huszonegyedik században szembesültünk azzal, hogy nem kell tudományos értekezéseket olvasni, mindenki a bőrén érzi az épített és a természeti környezet közötti disszonanciát. Ha végigsétálunk a mezőgazdasági táblákon, vagy nyáridőben a városi parkokban, mindenki szembesülhet a globális éghajlatváltozás következményeivel. Az az egyensúlytalanság, ami az épített és a természeti környezet között az ipari fejlődésnek köszönhetően megjelent, felveti a tudomány és a társadalom felelősségét. Konferenciánknak az a célja, hogy szembesüljünk azzal, melyek azok a tények, tudományos evidenciák, amelyek nem kopogtatnak az ajtón, hanem a hétköznapi jelenünkben megjelentek. Találja meg mindenki, az egyén, a szűkebb közösség, a nagyobb társadalmi csoport azt a cselekvési teret, amelyben tud azért tenni, hogy az emberi élettér, az élhető környezet megmaradjon, nemcsak a mi számunkra, hanem a következő generáció számára is” – fejtette ki dr. Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora.

Éberhardt Gábor, a konferencia főszervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem akkor lehet igazán eredményes, ha a tudományos felismerések a mindennapi gyakorlatban is megjelennek.

Úton a fenntarthatóság felé

Fenntarthatóságról és klímavédelemről beszélünk, amitől elsőre távolinak tűnik a hulladékgazdálkodás. De én úgy gondolom, ez a terület, ahol mindenki, akár kortól függetlenül meg tudja tenni a maga lépéseit a fenntarthatóság és a klímavédelem érdekében. Ezzel mindennap találkozunk. Megvannak a megfelelő lépések, hogyan tehetjük fenntarthatóvá a hulladékgazdálkodást és egyúttal hogyan védjük a klímát is. Nem olyan nagy dolgok ezek, hanem olyanok, amit mindennap megtehetünk. Ilyen a szelektív gyűjtés, a zöldhulladék gyűjtése és a hulladék megfelelő kukába történő elhelyezése. Ezekkel már nagy-nagy lépéseket tudunk tenni a fenntarthatóság és a klímavédelem érdekében” – nyilatkozta az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Dr. Gelencsér András légkörkutató, egyetemi tanár arról beszélt, hogy az idei nyár is megmutatta, hogy milyen következményei lehetnek a klímaváltozásnak. Az akadémikus szerint már nem visszafordítható, esetleg lassítható a folyamat.

Izgalmas világ elé nézünk

Ez globális összefogást igényelne, aminek a csírája sem látszik. Nem nagyon számíthatunk arra, hogy ez a folyamat meg fog állni. A következményei ellen tudunk itt tenni Magyarországon egyénileg is. Hogy ennek a hatásait mérsékelni tudjuk. Izgalmas világ elé nézünk és biztos, hogy új dolgokat kell kitalálnunk, csinálnunk ahhoz, hogy ebben boldogulni tudjunk. Tehát a fiataloknak óriási lehetőség az, hogy megszerezzék azt a tudást, amivel ezeket a hatásokat, ezeket a következményeket mérsékelni tudják. Tehát óriási kihívások előtt áll a társadalom” – tekintett előre az akadémikus.

Rozinka Zsolt Illés kiemelte, hogy tizenhat év után van ismét környezetvédelmi minisztérium. Az idei nyár pedig meghatározta a prioritásokat is a tárcánál.

A vízvisszatartás a legfontosabb

A legelső a vízvisszatartás, hiszen most még várható eső ősszel és télen. Ezeket vissza kell tartanunk, hiszen ha a jövő évben ugyanilyen aszály lesz, akkor a vízvisszatartás nélkül az országnak milliárdos veszteségei lesznek. Most 171 milliárdot irányoztak elő vízvisszatartásra. Természetesen sokkal többet is el tudnánk költeni. Viszont vannak olyan területek, ahol nem feltétlenül pénz kell, hanem egy megfelelő szemléletváltással már el tudunk indulni abba az irányba, hogy megelőzzük a jövő évi aszályt” – mondta el az Élő Környezetért Felelős Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Az államtitkár hozzátette, a minisztérium kiemelten kezeli a gyerekek környezeti nevelését. Fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek a környezettudatosság és fenntarthatóság fontosságával.