Megemlékezésekkel és koszorúzásokkal telt a március 14-e Nyíregyházán

Megemlékezésekkel és koszorúzásokkal telt a március 14-e Nyíregyházán
A város több pontján is megemlékezéseket tartottak.
Megemlékezésekkel és koszorúzásokkal telt a március 14-e Nyíregyházán
Megemlékezésekkel és koszorúzásokkal telt a március 14-e Nyíregyházán
Megemlékezésekkel és koszorúzásokkal telt a március 14-e Nyíregyházán

Már megkezdődtek a megemlékezések az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei és hősei tiszteletére. Délelőtt a belvárosi emléktábláknál, valamint az Északi Temetőben, a 48-as sírkertben koszorúztak, majd a Petőfi téren folytatódott az ünnepségsorozat.

Hatzel Márton, Kmety György, Benczúr Miklós és a Kralovánszky család emléktáblájánál, majd a Petőfi téren folytatódott az ünnepségsorozat.

A Himnusszal kezdődött az Északi temető 48-as sírkertjében a megemlékezés. Az Arany János Gimnázium és Általános Iskola diákjai műsorát követően Andó Károly a Köznevelési, Kulturális és Sport Bizottság tagja mondott beszédet. Utalt a forradalom és szabadságharc fellángoló tüzére, a márciusi ifjak bátorságára, neves példaképekre, jeles március 15-ei helyszínekre és eseményekre, nemzeti jelképeinkre.

A piros-fehér-zöld szín először Mátyás király korában jelent meg egy pecsétnyomón, amelyet még nem használtak a gyakorlatban. A piros-fehér-zöld szín hármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt fejezi ki. Ezért mai a napig is ezeknek a színeknek környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket. Természetesen ehhez kapcsolódott a kokárda, mely amely a szabadság eszméjét istenítette.

Már tavaly is gyarapodott a sírkert, újabb 48-as honvéd tisztek emlékoszlopa került a temetőbe. Várallyay Ferenc vörös sipkás honvéd hadnagy után idén két újabb obeliszket restauráltatott és állított fel Nyíregyháza Önkormányzata. A 48-as honvéd Nyíri Kristóf és Krasznai Gábor honvéd százados, a város első római katolikus vallású polgármesterének emlékére. Ükunokája, Krasznai László is részese volt a csütörtök délelőtti tiszteletadásnak.

A 30 éves katonai múlttal büszkélkedő ükunoka nyomára Komiszár Dénes helytörténész, családfakutatás nyomán jutott, de tovább folytatódik a történészek múltat feltáró munkája. Krasznai Gábor polgármestersége idején, 1872 és 1890 között kezdett fejlődni a város, ekkor emelkedtek az első középületek.

A szabolcsi gyalogezred katonájaként - mert Pákozdnál ott volt, és - végigszolgálta különböző hadtestekben a 49-es szabadságharcot is. Komárom ostrománál sebesült meg, és ott fejezte be a harctéri pályafutását, de még szerepet játszott abban, hogy Rakovszky Sámul, a 48-as gyalog zászlóaljnak a vezetője a derekára csavarva a komáromi vár átadásakor elhozza azt 48-as zászlót, mely mind a mai napig nemcsak megyénknek fontos szimbóluma, hanem a szabadságharcnak is.

- emlékezett a 48-as polgármester hőstettére Dr. Ulrich Attila alpolgármester.

A belvárosi emléktábláknál folytatódott, a Petőfi téren pedig zárult a csütörtöki megemlékezés és koszorúzás. Március 15-én a Kossuth téren lesz a városi ünnepség, melyen Dr. Kovács Ferenc polgármester mond beszédet. A műsorban a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium diákjai szerepelnek. A Jósa András Múzeum is 10 órakor nyitja kapuit. Felnőtteket és gyerekeket egyaránt várják a Kokárdás Nap programjaira, 16 óráig.

Kapcsolódó galéria

Emlékező koszorúzás az Északi temetőben