Dr. Szabó Péter hadtörténész Magyarok a Don-kanyarban című könyvének harmadik kiadását mutatták be a Jósa András Múzeumban. A kötet a magyar hadtörténetírás jelentős vállalkozása friss dokumentumokkal és eddig nem publikált fényképekkel.

Az 1942-43 as esztendő alig egy évnyi történetéről szóló munkáját mutatta be kedden a szerző, és a témában avatott szakemberek. A XX. századi magyar történelem egyik sokat idézett, politikai vitákat kiváltó eseménye volt a 2. magyar hadsereg megjelenése, mely 120 ezer ember tragédiáját okozta. Ez alkalommal a harmadik kiadással találkozhatott az olvasó, illetve a múzeum ifjú és tapasztalt közönsége.

Dr. Bene János történész, címzetes múzeumigazgató elmondta:

Mit is ír le Szabó Péter? Tulajdonképpen ennek a tragikus sorsú második magyar hadseregnek a teljes történetét, ami azzal kezdődik, hogy születik egy politikai elhatározás, hogy a németek mellett nekünk is ki kell menni a keleti frontra, és addig tart, ameddig az utolsó katonát haza nem hozzák 1943 tavaszán. Mivel három kiadást megért, akkor kérdezhetnénk, hogy miért kell ez? Azért kell, mert ahogy a kutatásban előrehaladt a szerző időben is, egyre több levéltár nyílt meg.

A '80-as években nem volt még minden irat kutatható, aztán megnyíltak az orosz levéltárak is, anyaguk elérhető lett az interneten. Újabb és újabb dokumentumokkal, fotókkal gyarapodott a kutatás. A végeredményt nem változtatja meg a harmadik kiadás sem, de hogy módosítja történelmi szemléletünket, az biztos. Sok minden más megvilágításba kerülhet – véli a szakember.

Siker Tibor, a Kárpát-medencei Magyarokért Egyesület elnöke hozzátette azt is:

Én személyesen is érintve vagyok, az én nagyapám is volt a Don-kanyarban. Szerencsére ő haza tudott jönni. Nagy jelentősége van ennek olyan szempontból is, hogy a fiatalabb generációk már egyre kevesebbet tudnak ezekről a dolgokról, nekik élő szóban már nem meséltek a történésekről. Ezért is hívtunk középiskolásokat erre a könyvbemutatóra, mert fontos, hogy legalább a történelem fakultáción tanulók vagy a történelem iránt érdeklődő diákok többet tudjanak meg erről a korszakról.

A szerző a levéltári forrásokon túl felkereste a túlélők jelentős részét, és a legendák helyett forrásokból merít, bemutat korabeli naplók feljegyzéseiből is. Az esemény vendége volt Mártha Mihály Tibor fényeslitkei polgármester, aki elődei nyomán maga is civil hadisírgondozó lett. Az ő személye jelenítette meg azokat a családokat, akiknek életében még ma is beszédtéma a múlt eme fájdalmas eseménye.