Romzsa Tódor Kárpátalján született. Rómában szentelték görögkatolikus pappá 1936-ban. 1944-ben a kárpátaljai görögkatolikusok püspökévé avatták. A második világháború után, a szovjet vallás- és egyházüldözés idején békés ellenállást folytatott azért, hogy a görögkatolikusokat ne olvasszák be az ortodox egyházba. Határozottan elutasította ugyanis a Rómával való egység megtagadását és a Pravoszláv Egyházba való áttérést, kitartásra és egységre szólítva fel papjait és híveit.

Nem tudták megtörni

Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Sztálin engedélyezte titkos likvidálását. A püspök, mit sem sejtve a sötét tervről, éppen a lókai templom felszenteléséről tartott kísérőivel együtt hazafelé. Iványi (Ivanovci) közelében egy katonai teherautóval az útról lesodorták a szekerüket, majd a sebesülteket vasdorongokkal agyba-főbe verték. A főpap nem halt meg, de súlyosan megsérült. A munkácsi kórházba szállították. Itt sikeresen megműtötték, de nem sokkal ezután egy a KGB-s ügynök méreginjekciót adott be neki. Romzsa Tódor halála a 1947. november 1-jére virradó éjszakán állt be. A merénylet célja a hívők megfélemlítése, a papok megtörése volt, ám ez sikertelennek bizonyult. A magyar származású főpap a hűség, a kitartás és a hitbéli elkötelezettség mintaképévé vált a katolikus egyházban. Ennek köszönhetően huszonnyolc görögkatolikus vértanú társával együtt II. János Pál pápa 2001. június 27-én Lembergben boldoggá avatta.

Az apostoli kormányzó is méltatta

Örökösföldön idén június 25-én szentelték meg a templomkertben található emlékművét. Vasárnap este lelki üdvéért imádkoztak az egybegyűltek. A vecsernyét Szabó Tamás parókus tartotta, de mellette a közös imádságon részt vett Szócska A. Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegyei apostoli kormányzója, aki méltatta Romzsa Tódor életművét. A közös imádságon a ruszin nemzetiségi önkormányzat nevében gyertyát gyújtott dr. Horváthné dr. Veisz Katalin önkormányzati képviselő is.

Z. Pintye Zsolt